David Cameron, aki Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kijelentette: valós fenyegetést jelentenek a térségben tevékenykedő külföldi milíciák, főleg a soraikban harcoló és várhatóan előbb-utóbb hazatérő britek. Hozzátette: a brit kormány feladata ebben a helyzetben annak megakadályozása, hogy brit állampolgárok a konfliktusövezetbe utazzanak és ott csatlakozzanak például az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű, Irakban előrenyomuló radikális szunnita fegyveres csoporthoz.
Nem sokkal korábban William Hague brit külügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia újra megnyitja két és fél éve bezárt nagykövetségét az iráni fővárosban. Hague az alsóháznak kedden beterjesztett írásos tájékoztatásában közölte, hogy a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt hónapok alatt végbement javulás „megfelelővé tette a körülményeket" a teheráni brit nagykövetség újbóli megnyitására, amelyet 2011 novemberében zártak be, miután iráni diákok megrohamozták az épületet, válaszul az iráni atomprogram miatti brit szankciókra.
A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők oldalán harcoló iraki síita fegyveresek visszatérnek hazájukba, hogy az előző héten hadjáratot indító szunnita dzsihádisták ellen küzdjenek – közölték kedden ellenzéki aktivisták. Emellett nagyszámú perzsa önkéntes is harcba vonul, eddig mintegy ötezer iráni jelezte: kész önként fegyvert fogni, hogy megvédje Irakban a síita szent helyeket a szélsőséges szunniták támadásaitól – jelentette kedden egy konzervatív iráni honlap. Mindkét csoport hazája befolyásos síita vallási vezetője, ajatollahja parancsára fog fegyvert a szunniták ellen.
A dzsihádisták gyors előretörése miatt fejek is hullottak: Núri al-Máliki iraki kormányfő kedden menesztette a biztonsági erők több magas rangú vezetőjét, amiért azok nem tudták megakadályozni a szélsőségesek előrenyomulását a közel-keleti országban. A közszolgálati televízióban olvasták be a miniszterelnök közleményét, amelyben a fegyveres erők főparancsnokként az alkotmányra hivatkozva közölte, hogy felelősségre vonják azokat a tiszteket, akik nem teljesítették kötelességüket.
A szíriai háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-bizottság eközben a szervezet Emberi Jogi Tanácsa elé terjesztett jelentésében arról beszél, hogy egyre nagyobb egy regionális háború esélye a Közel-Keleten az iraki szunniták előrenyomulása miatt az iraki–szíriai határ térségében. A negyedik éve tartó szíriai polgárháború és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tehetetlensége az egész térség destabilizálásával fenyeget.
„A szíriai konfliktus elérte a csúcspontot és az egész térséget fenyegeti” – jelentette ki az ENSZ-vizsgálóbizottság elnöke, Paulo Sergio Pinheiro brazil diplomata a 47-tagú tanács genfi ülésén mondott beszédében.
Az Irak északi részén az al-Kaida terrorhálózat ihlette Iraki és Levantai Iszlám Állam (ILIÁ) által elkövetett kegyetlenkedések és terrortámadások egyre több külföldi harcost és mozgalmat vonzanak. A szélsőséges iszlamista csoport a jelek szerint „fel akarja lobbantani a szektarianizmus lángját Irakban és Szíriában” – mutatott rá jelentésében a vizsgálóbizottság.
A szíriai ellenzéki csoportok, valamint az ILIÁ és az an-Nuszra Front szélsőségei egymással és a szíriai kormánnyal is harcolnak a térség ellenőrzéséért, ami a bizottság szerint az újabb hét évre megválasztott Bassár el-Aszad elnöknek kedvez. A szíriai erőszak soha nem látott szintet ért el, az emberek büntetlenül követnek el bűncselekményeket a bizottság szerint. A konfliktus több mint három éve alatt több mint 160 ezren haltak meg Szíriában.
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosai korábban elfoglalták az észak-iraki, stratégiai fontosságú Tell-Áfár városának legnagyobb részét, a kormányerőknek ugyanakkor sikerült kiűzniük őket a Bagdadtól északkeletre fekvő Baakúba városból. Az ENSZ-főtitkár bírálta Bagdadot, a zűrzavarban a kurdok pedig újabb lépéseket tesznek egy önálló állam létrehozása felé Észak-Irakban, Amerika csapatokat küld a térségbe – az előzményekért ide kattintson!
