A mexikói szakértők nem nézték meg a valós okokat, amelyek a lassú fejlődést magyarázták, így például a gyenge termelékenységet, valamint a versenyképtelenséget. Úgy látták, hogy a makroökonómiai stabilizáció nem járult hozzá az ország potenciális növekedési rátájának az emelkedéséhez. El-Erian szerint ez mind igaz volt az elmúlt évekre, mivel Mexikó nagyon erős belső és külső pénzügyi védettséget épített ki magának, megnyitotta a gazdaságát, és csatlakozott az Észak-amerikai szabad kereskedelmi egyezményhez is.
A gazdasági szakember írásában annak a véleményének adott hangot, hogy mostanra eljött az idő, hogy az oktatás, az energia, a pénzügyek, a telekommunikáció és a munkaerőpiac területén történjenek meg a legnagyobb átalakulások. El-Erian rámutatott, hogy pontosan ezeken a területeken zajlanak a legnagyobb átalakítások a Nieto vezette kormány irányításával, a szükséges alkotmánymódosításokat már el is végezték.
„Az oktatás, az energiapolitika és a munkaerőpiac területe már hosszú ideje érintetlen, például az 1980-as és 1990-es évtizedben a nemzeti szuverenitás védelme miatt nem lehetett jelentős törvényeket elfogadtatni az energia témakörében.” A közgazdász úgy látja, Mexikó napjainkban hosszú távú külföldi befektetőket keres, hogy támogassák az átfogó reformokat, különös az infrastruktúra és a telekommunikációs rendszerek fejlesztése terén. Írásában Mohamed A. El-Erian hangot ad annak a véleményének, miszerint Mexikónak most nagyon jó esélye van arra, hogy olyan reformprogramot hajtson végre, amely nem ütközik szektorális ellenállásba, és a polgárok támogatásával is egyezik.
