Orbán: Magyarországnak világos és erős jelzést kellett adnia

Hazánk nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének „lopakodó” módosítását.

A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben olyan kérdéseket is megpróbáltak EU-hatáskörbe vonni, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ilyen kérdésként említette a rezsicsökkentést, a bankadót, a földvédelmet, de szerinte még a pálinkafőzés adóztatásának a kérdése is ide tartozik.

Miután „bevett gyakorlattá vált az egyébként kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdőjelezése”, Magyarországnak „erőteljes jelzést” kellett adnia abban a tekintetben, hogy ezt a gyakorlatot „nem lehet folytatni, és ki fogunk állni a magyar érdekek mellett” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel valójában nem egy személyről szavazott, hanem az eddig kialakult gyakorlat megváltoztatása érdekében adott jelzést. Számára ez – tette hozzá – nem személyes kérdés, és úgy tekinti, hogy kiállt valami mellett, „ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken és az Európai Néppárt érdekein is”.

Arra a kérdésre, hogy a fideszes EP-képviselők hogyan fognak majd szavazni – hiszen az immár bizottsági elnökjelöltnek számító Junckerről az EP-ben kell kimondani a végső szót –, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy neki van ugyan egy egyértelmű véleménye, de az európai parlamenti szavazás titkos lesz.

A magyar miniszterelnök az újságíróknak szólt arról, hogy a csúcstalálkozón az unió elkövetkező öt évre szóló stratégiájáról folytatott vitában jó néhány ponton sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat. Így például „egyértelműen elfogadták azt a korábban támadott gazdaságpolitikai elemet, hogy a munkát terhelő adókat csökkenteni kell” – közölte.

Megállapítása szerint szintén van bizonyos elmozdulás a versenyképes energiaár kérdésében. Mint mondta, Magyarország ebben „radikális álláspontot” vall, „amit néhányan osztanak, ha nem is mindenki”. Eszerint önmagában a piaci szabályozás nem cél, és a versenynek a fogyasztók számára jobb minőséget, olcsóbb árat kellene eredményeznie. Ez azonban bizonyos termékek, így az energia esetében nincs így, ezért szerinte meg kell fontolni, hogy a szabályozás elvszerűsége vagy a fogyasztók érdeke legyen-e fontosabb.

Orbán Viktor szerint szintén mutatkozik elmozdulás a migráció tekintetében. Az uniónak világossá kell tennie, hogy meg akarja állítani a migrációt – szögezte le a magyar álláspontot. „A migrációt nem tartjuk menedzselendő, jól irányítandó folyamatnak, hanem le kell állítani” – mondta, elismerve, hogy „ez ilyen nyersen nincs benne” a csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozatban, de az benne van, hogy a migrációt az eddiginél sokkal jobban kell kezelnie az uniónak.

A miniszterelnök elmondta: a csúcstalálkozón a vita legnagyobb részben arról folyt – jórészt az északi és a déli országok között –, hogy lehet-e rugalmasabbá tenni a szigorú pénzügyi szabályokat. Magyarország, amely ezekben a kérdésekben saját utat járt végig, e vitákon kívül maradt – mondta.

A lengyel lehallgatási botrányra vonatkozó újságírói kérdésre Orbán Viktor azt felelte: „amikor alkoholt iszunk, akkor nem beszélünk, ha beszélünk, nem iszunk alkoholt, mert ha alkoholt iszunk és beszélünk, és fölveszik, akkor az maga a katasztrófa”.

David Cameron sajtóértekezleten reagált. „Az a veszély fenyeget, hogy megrendül a nemzeti kormányok helyzete” – mondta . Juncker jelölése „súlyos hiba”, és miatta nehezebb lesz Nagy-Britanniát bent tartani az Európai Unióban, valamint nehezebb lesz megreformálni is az EU-t, amely „változásért” kiált – tette hozzá.

„Úgy gondolom, hogy Nagy-Britannia nemzeti érdeke az EU megreformálása, népszavazás megrendezése erről a reformról és annak támogatása, hogy maradjunk bent egy megreformált EU-ban. Nehezebb lett ennek megvalósítása? Igen” – jelentette ki.

Cameron egyébként rögtön a döntés után egy Twitter-üzenetben úgy fogalmazott: „megmondtam az európai vezetőknek, hogy ezt egész életükben sajnálhatják majd”.