Demokráciában az a normális eljárásrend, hogy ha nincs egyetértés, akkor szavaznak, most pedig ez történt, és 26-2-es eredmény jött ki, ám ő – mondta Orbán Viktor – akkor is nemmel szavazott volna, ha azt egyedül teszi, mert elvi kérdésről volt szó.
A kormányfő szerint Magyarországnak világos és erős jelzést kellett adnia: nem járul hozzá ahhoz, hogy „a konszenzusra való törekvés egyébként dicséretes szándékával időnként átlépjük az alapszerződés kereteit”. Ezzel arra utalt, hogy az EU alapszerződése a tagállami vezetők testületét – az Európai Tanácsot – jogosítja fel a bizottsági elnök jelölésére, ám most végeredményben azt a gyakorlatot követték, hogy a májusi európai parlamenti (EP-) választáson győztes pártcsalád, az Európai Néppárt előre megnevezett csúcsjelöltjét, Junckert nevezték meg európai tanácsi jelöltként.
A tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió a jövőben milyen irányba fejlődik. „Ezekkel az aggodalmakkal foglalkozni kell” – áll a nyilatkozatban.
Az Európai Tanács emellett megjegyzi, hogy a szerződésekben lefektetett „egyre szorosabb egység” fogalma az integráció eltérő módját is lehetővé teszi a tagállamok számára, lehetőséget teremtve arra, hogy a mélyebb együttműködésre vágyók előrelépjenek, tiszteletben tartva azok óhaját, akik nem szeretnék tovább mélyíteni az együttműködést.
Végül a bekezdéshez egy olyan pontot is hozzáfűztek, amely azt mondja ki, hogy miután hivatalba lép az új Európai Bizottság, az Európai Tanács – a szerződések tiszteletben tartásával – átgondolja a bizottság elnökének kiválasztási módját.
Orbán Viktor szerint ha az alapszerződés nem ad elegendő mozgásteret, és új szabályokra van szükség, akkor azt fel kell vetni, meg kell vitatni, és módosítani lehet az alapszerződést „transzparens, demokratikus, előkészített és megfontolt” módon – az viszont helytelen, ha értelmezésekkel eltérnek az alapszerződés eredeti szándékaitól. Mint megjegyezte, az alapszerződés betartása mindig a kisebbek érdeke, mert „a nagyok a puszta erejüknél fogva is képesek az érdekeiket érvényesíteni”.
A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt öt évben olyan kérdéseket is megpróbáltak EU-hatáskörbe vonni, amelyek egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ilyen kérdésként említette a rezsicsökkentést, a bankadót, a földvédelmet, de szerinte még a pálinkafőzés adóztatásának a kérdése is ide tartozik.
Miután „bevett gyakorlattá vált az egyébként kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek brüsszeli megkérdőjelezése”, Magyarországnak „erőteljes jelzést” kellett adnia abban a tekintetben, hogy ezt a gyakorlatot „nem lehet folytatni, és ki fogunk állni a magyar érdekek mellett” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel valójában nem egy személyről szavazott, hanem az eddig kialakult gyakorlat megváltoztatása érdekében adott jelzést. Számára ez – tette hozzá – nem személyes kérdés, és úgy tekinti, hogy kiállt valami mellett, „ami ráadásul messze túlmutat a saját személyes érdekeinken és az Európai Néppárt érdekein is”.
Arra a kérdésre, hogy a fideszes EP-képviselők hogyan fognak majd szavazni – hiszen az immár bizottsági elnökjelöltnek számító Junckerről az EP-ben kell kimondani a végső szót –, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy neki van ugyan egy egyértelmű véleménye, de az európai parlamenti szavazás titkos lesz.
A magyar miniszterelnök az újságíróknak szólt arról, hogy a csúcstalálkozón az unió elkövetkező öt évre szóló stratégiájáról folytatott vitában jó néhány ponton sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat. Így például „egyértelműen elfogadták azt a korábban támadott gazdaságpolitikai elemet, hogy a munkát terhelő adókat csökkenteni kell” – közölte.
Megállapítása szerint szintén van bizonyos elmozdulás a versenyképes energiaár kérdésében. Mint mondta, Magyarország ebben „radikális álláspontot” vall, „amit néhányan osztanak, ha nem is mindenki”. Eszerint önmagában a piaci szabályozás nem cél, és a versenynek a fogyasztók számára jobb minőséget, olcsóbb árat kellene eredményeznie. Ez azonban bizonyos termékek, így az energia esetében nincs így, ezért szerinte meg kell fontolni, hogy a szabályozás elvszerűsége vagy a fogyasztók érdeke legyen-e fontosabb.
Orbán Viktor szerint szintén mutatkozik elmozdulás a migráció tekintetében. Az uniónak világossá kell tennie, hogy meg akarja állítani a migrációt – szögezte le a magyar álláspontot. „A migrációt nem tartjuk menedzselendő, jól irányítandó folyamatnak, hanem le kell állítani” – mondta, elismerve, hogy „ez ilyen nyersen nincs benne” a csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozatban, de az benne van, hogy a migrációt az eddiginél sokkal jobban kell kezelnie az uniónak.
A miniszterelnök elmondta: a csúcstalálkozón a vita legnagyobb részben arról folyt – jórészt az északi és a déli országok között –, hogy lehet-e rugalmasabbá tenni a szigorú pénzügyi szabályokat. Magyarország, amely ezekben a kérdésekben saját utat járt végig, e vitákon kívül maradt – mondta.
A lengyel lehallgatási botrányra vonatkozó újságírói kérdésre Orbán Viktor azt felelte: „amikor alkoholt iszunk, akkor nem beszélünk, ha beszélünk, nem iszunk alkoholt, mert ha alkoholt iszunk és beszélünk, és fölveszik, akkor az maga a katasztrófa”.
David Cameron sajtóértekezleten reagált. „Az a veszély fenyeget, hogy megrendül a nemzeti kormányok helyzete” – mondta . Juncker jelölése „súlyos hiba”, és miatta nehezebb lesz Nagy-Britanniát bent tartani az Európai Unióban, valamint nehezebb lesz megreformálni is az EU-t, amely „változásért” kiált – tette hozzá.
„Úgy gondolom, hogy Nagy-Britannia nemzeti érdeke az EU megreformálása, népszavazás megrendezése erről a reformról és annak támogatása, hogy maradjunk bent egy megreformált EU-ban. Nehezebb lett ennek megvalósítása? Igen” – jelentette ki.
Cameron egyébként rögtön a döntés után egy Twitter-üzenetben úgy fogalmazott: „megmondtam az európai vezetőknek, hogy ezt egész életükben sajnálhatják majd”.
