A szaktestület azért mérlegeli ezt a lehetőséget, mert – mint közölte – a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium elutasította a székely-magyar ételkülönlegesség hagyományos különleges termékként történő bejegyzésének a támogatását. A tárca elutasító határozatát a szaktestület a bíróságon támadta meg.
Amint a szaktestület elnöksége közölte, a minisztérium indoklásában megkérdőjelezte az ételkülönlegesség védhetőségét, továbbá azt is, hogy a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület az ügyben eljárhat, és nem segítette az Európai Unióhoz benyújtandó dokumentáció elkészítését sem.
„Szakmaiatlan, értelmetlen, sőt a gyenge minőségű kürtőskalácsokat előállító termelőknek kedvező változtatásokat akartak a szövegbe beleerőszakolni. Mi több, a sütemény történelmét is át szerették volna íratni. Ebben a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület tanácsadói nem kívántak partnerek lenni” – részletezték a minisztériummal kialakult vita hátterét a kürtőskalács hungarikumként történő levédésének a kezdeményezői.
A szaktestület elnöksége közölte, 2013-ban, a kürtőskalács szaktestület szakemberei alapos gasztronómiatörténeti kutatások révén bebizonyították, hogy a 2007-ben Szlovákia által levédetett szakolcai trdelnik a kürtőskalács egy archaikus, a jelenlegitől lényegesen eltérő formája. Álláspontjuk szerint a szakolcai trdelnik védettsége nem lehet akadálya annak, hogy a kürtőskalács magyar termékként kapjon oltalmat.
A kürtőskalács szaktestület 2013-ban alakult azzal a szándékkal, hogy hagyományos magyar termékként szerezzen védettséget az Európai Unióban a székely-magyar sütemény számára. A szaktestület decemberben nyújtotta be a minőségi besorolás elnyeréséhez szükséges dokumentációt a magyar Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A leírás rögzíti azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni.
