Az amerikai hírszerzés előzetes értékelése szerint a kelet-ukrajnai szakadárok által kilőtt rakéta találta el a csütörtökön lezuhant maláj utasszállítót – jelentette a The Washington Post című napilap. Egy amerikai tisztségviselő közölte, hogy a támadást nagy valószínűséggel egy SA–11 föld-levegő rakétarendszerrel vagy ahhoz hasonló osztályú fegyverrel hajtották végre. A tisztségviselő figyelmeztetett, hogy ez a megállapítás nem végleges, az amerikai elemzők még vizsgálják az utasszállító lezuhanásának körülményeit.
Az SA–11 (Bögöly) az orosz Buk rakétaelhárító rendszer NATO-kódneve.
Az amerikai elnök szerint lelőtték a maláj utasszállító repülőgépet, a rakétát a kelet-ukrajnai szeparatisták ellenőrizte területről indították, és legalább egy amerikai állampolgár életét vesztette a csütörtöki szerencsétlenségben.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy a szakadárok folyamatos segítséget kaptak Moszkvától, például légvédelmi fegyvereket. Obama úgy vélte, ha Putyin úgy döntene, hogy leállítja a fegyverek és a katonák Ukrajnába küldését, akkor ez le is állna. „És ha ez befejeződik, akkor a szakadároknak még mindig lesz lehetősége arra, hogy tárgyalásokba kezdjenek, és megkíséreljék a Putyin úr által ugyancsak kívánatosnak tartott politikai megoldások elérését” – tette hozzá az amerikai elnök.
Mindeddig Obama megjegyzései jelzik legerőteljesebben az Egyesült Államok álláspontját, miszerint valószínűleg az oroszbarát szeparatisták lőtték le a gépet, és Moszkvát felelősség terheli az ügyben az általa Kelet-Ukrajnába szállított korszerű fegyverek miatt.
Barack Obama pénteken a Fehér Házban tett nyilatkozatában azonnali tűzszünetet sürgetett Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát szakadárok között. Az amerikai államfő a Malaysia Airlines utasszállítója fedélzetén utazó 298 ember halálát „kimondhatatlan gaztettnek” minősítette.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is tűzszünetre és tárgyalásokra szólította fel pénteken az oroszbarát szakadárokat és az ukrán kormányerőket. Putyin közölte: pénteken kapcsolatba lépett Petro Porosenko ukrán elnökkel, akinek, reméli, sikerül véglegesen rendezni az országában dúló válságot.
A szerencsétlenségre utalva az orosz államfő megjegyezte, a tragédia újra rámutat, hogy az Ukrajnában zajló válság mielőbbi békés rendezésére van szükség. „A lehető leggyorsabban meg kell kezdeni a szemben álló felek közötti közvetlen tárgyalásokat. Valamennyi, konfliktusban érintett félnek gyorsan be kell szüntetnie a harcot és megkezdeni a béketárgyalásokat” – mondta Putyin az orosz ortodox egyház vezetőivel találkozva.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint felelősek azok a légitársaságok, amelyek a harcok ellenére Ukrajna felett repülnek. A szakértő a Hír TV stúdiójában emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban katonai gépeket már lelőttek Kelet-Ukrajnában.
„Elkezdődött egy iszonyú, szó szerint véres PR-háború. Ha megnézem az eseményeket, akkor az ukrán vezetés nem merte nyíltan Moszkvát vádolni, de a szeparatistákat igen. Az orosz vezetés már az első percben Ukrajnát vádolta, hogy az ukrán vezetés felelős mindenért. Az amerikai vezetés rendkívül óvatos, és olyan állásfoglalást tett közzé, hogy »sajnáljuk a halottakat« stb. Nem akarja kimondani azt, hogy mi történt, feltételezve, hogy a vizsgálat majd kideríti. Mert ha kiderül, hogy a szeparatisták lőtték le orosz támogatással a gépet, a hidegháborúban vagyok. Ha kiderül, hogy az ukránok lőtték le a gépet – idézőjelben –, az még sokkal rosszabb, mert akkor azt kell mondanom, hogy az egész nyugati stratégia eddig téves volt, »ezeknek szállítok fegyvert, ezeket akarom az Európai Unióba behozni« stb. A magyar miniszterelnöknek tökéletesen igaza volt, hogy Ukrajnában a helyzet nem fog megoldódni. Nem lehet mit kezdeni, a rendőrség, a hadsereg működésképtelen, a kormány működésképtelen, tehát bármi megtörténhet. Nem véletlen, hogy az amerikai titkosszolgálat azt mondta, hogy arról megvan a felvételük műholdról, hogy a gépet lelőtték, de hogy honnan indították a rakétát, azt nem tudják bizonyítani” – fogalmazott Nógrádi György.
Áder János köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét a holland és a malajziai uralkodónak.
Vilmos Sándor holland királynak azt írta: mélységes megdöbbenéssel és szomorúsággal értesült a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatának lezuhanásáról, amely sok ártatlan civil életét követelte. Az államfő részvétét fejezte ki az uralkodónak és Hollandia népének, egyúttal együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította az áldozatok családját. Áder János hangsúlyozta: Magyarország kész bármilyen lehetséges módon segíteni a tragédia hiteles és független nemzetközi vizsgálatát.
Az Ibni al-Marhum Tuanku Abdul Halim államfőnek, Malajzia legfőbb uralkodójának küldött táviratban a köztársasági elnök szintén részvétét fejezte ki a királynak és Malajzia népének, az áldozatok családjának.
Teljes, alapos és független nemzetközi vizsgálatot szorgalmazott pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy minden részt vevő félnek biztosítania kell a vizsgálatot végző tisztségviselők számára a 298 halálos áldozatot követelő katasztrófa helyszínének megközelítését. A világszervezet egyik legfőbb szerve a felelősségre vonás fontosságát is kiemelte a dokumentumban.
A Malaysia Airlines repülőgépét valószínűleg egy föld-levegő rakétával lőtték le csütörtökön, amelyet minden valószínűség szerint egy kelet-ukrajnai, a szakadárok által ellenőrzött területről indítottak – mondta Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet az ülésen. Hozzátette: az SA–11 föld-levegő rakétarendszer technikai összetettsége miatt nem zárhatják ki azt, hogy működtetésében technikai segítséget nyújtottak az oroszok.
Power kifejtette: Washington úgy véli, hogy a rakétát oroszbarát szeparatisták ellenőrizte területről lőtték ki, s éppen ezek a szeparatisták korábban saját maguk dicsekedtek ilyen harci eszközök megszerzésével. Azt is hozzátette, hogy Oroszország SA-11 rakétákkal és más nehézfegyverekkel látta el a szakadárokat. „Amennyiben tényleg oroszbarát szeparatisták állnak a polgári utasszállító repülőgép elleni merénylet mögött, nekik és támogatóiknak is jó okuk lenne arra, hogy elrejtsék a bűntényre utaló bizonyítékokat. Így rendkívül fontos, hogy azonnal vizsgálat kezdődjön” – tette hozzá az amerikai ENSZ-nagykövet.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a testület előtt kijelentette: „Pártatlan, nyílt vizsgálatra van szükség. Nem szabad nyomást gyakorolni az eljárásra, vagy megkísérelni azt, hogy célozgatásokkal és felületes állításokkal már előre kimondjuk az eredményt, amely indokolatlan lenne egy ilyen nehéz helyzetben.” Csurkin az ukrán légirányítási hatóságokat hibáztatta, amiért engedték, hogy egy utasszállító járat keresztül repüljön egy olyan háborús térségen, ahol légvédelmi rendszerek működtek.
Jurij Szerhejev, Ukrajna ENSZ-nagykövete ezzel szemben kijelentette, hogy a malajziai utasszállító lelövése soha nem történhetett volna meg, ha Oroszország nem látja el fejlett légvédelmi rendszerekkel a szeparatista lázadókat. Szehejev a rendkívüli BT-ülésen elmondta: lehallgatott beszélgetések, fotók és videók vannak az ukrán hatóságok birtokában arról, hogy lázadóknak legalább két Buk-M1 légvédelmi rakétaüteg volt a birtokában.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár aggasztónak találja azokat a hitelesnek tűnő beszámolókat, amelyek szerint egy korszerű föld-levegő rakétát vetettek be a malajziai utasszállító lelövésére Kelet-Ukrajnában – mondta Jeffrey Feltman, a világszervezet főtitkárának politikai kérdésekben illetékes helyettese a rendkívüli ülésen.
Közben megérkeztek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői és szakértői Kelet-Ukrajnába, arra a helyszínre, ahol lezuhant a repülőgép. „Mintegy harmincan érkeztek a helyszínre helikopterrel” – mondta el az EBESZ szóvivője. Egyben közölte: az EBESZ, Oroszország és Ukrajna diplomatáiból álló „kontaktcsoport” már összeült, s egy videokonferencia keretében a kelet-ukrajnai szakadár vezetőkkel is tárgyalt.
Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint az EBESZ szakértőket rövid egyeztetés után odaengedte a szétszóródott roncsokhoz a szakadárok egy csoportja. „Nem vagyunk nyomozók. Azért jöttünk, hogy biztosítsuk a helyszínt és az áldozatok holttestének a lehető leghumánusabb módon történő kezelését” – mondta el Alexander Hug, az EBESZ-csoport egyik tagja a szakadároknak a beszámolók szerint.
Az EBESZ soros elnöki posztját ellátó svájci nagykövet utóbb azt közölte, hogy a szakértők végül nem kapták meg azt mozgásszabadságot, amit reméltek, s amire a munkájukhoz szükségük lett volna. Nem tudták biztosítani a becsapódás helyszínét. Így azután csak mintegy 75 percet maradtak, s visszatértek Donyeckbe. De – mint mondta – szombaton újra a helyszínre utaznak.
Aktív volt több ukrán légvédelmi rendszer is a maláj utasszállító katasztrófája idején a kelet-ukrajnai térségben – közölte az orosz védelmi tárca pénteken. „Az orosz rádióműszaki egységek a szerencsétlenség napján, csütörtökön bemérték a Buk–M1-es légvédelmi rakéták irányítására szolgáló Kupol radarállomás működését mintegy 30 kilométerre a kelet-ukrajnai Donyecktől” – tájékoztatott a minisztérium sajtószolgálata. A város nem messze található az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg összecsapásainak térségében történt szerencsétlenség helyszínétől.
Az utasszállító útvonalának egy szakasza két üteg Sz-200-as nagy hatótávolságú és három üteg Buk-M1-es típusú közepes hatótávolságú ukrán légvédelmi rakétarendszer csapásmérő övezetében volt – tudatták az orosz védelmi minisztériumban. A szaktárcánál hangsúlyozták, hogy a Buk-M1 rakétavédelmi rendszer műszaki háttere lehetővé teszi az információcserét a légi célokról egy hadosztály ütegei között. „Ennélfogva bármelyik ütegből indíthattak rakétákat: a Donecktől északra 8 kilométerre lévő Avgyejevkából, illetve a kelet-ukrajnai nagyvárostól 25 kilométerre keletre lévő Gruzszko-Zarjanszkoje településtől is” – közölték Moszkvában.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken cáfolta, hogy az orosz légvédelemnek és légierőnek köze lehetett volna a katasztrófához. „Július 17-én az Oroszországi Föderáció légvédelmének eszközei az adott körzetben nem tevékenykedtek, és az orosz légierő gépei a Doneck megyével határos oroszországi területeken nem hajtottak végre repüléseket” – tudatta a sajtóosztály. A tárca a légi szerencsétlenség gondos és a lehető legteljesebben nyilvános nemzetközi vizsgálatára szólított fel.
A lengyel, illetve a román légtérben egy-egy AWACS felderítő gép is a levegőben volt a lezuhanás idején – közölték pénteken NATO-források. A szakértők egyelőre elemzik az AWACS-ok által összegyűjtött információkat. Az atlanti szövetség egyik tisztségviselője mindazonáltal megjegyezte, hogy a viszonylag nagy távolság miatt a felderítő gépek aligha észlelhették a katasztrófát, illetve annak körülményeit.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) „fabrikálta” azt a hangfelvételt, amely állítólag bizonyítja, hogy a délkelet-ukrajnai felkelők lőtték le a maláj utasszállítót – mondta Oleh Carjov ukrán szakadár politikus pénteken a Rosszija 24 állami hírtelevízióban.
Az adásban lejátszották a hangfelvétel egy részletét, amely az SZBU honlapjára előző este került fel. A hangfelvételt tartalmazó videó feliratozása szerint a szakadár fegyveresek egy parancsnoka az orosz katonai hírszerzés igazgatójának jelentett. Azt állította, egy kozák egységük lelőtt egy polgári repülőgépet.
Oleh Carjovot a „luhanszki és donyecki népköztársaságokból” alakított Novorosszija parlamenti elnökeként mutatták be.
Semmi sem utalt arra, hogy a maláj légitársaság MH17-es járata által használt ukrajnai légtérben bármiféle veszéllyel vagy kockázattal kellett volna számolni – közölte újságírókkal pénteken az Eurocontrol légi irányítási szervezet neve elhallgatását kérő tisztviselője.
Máskülönben a gép nem is lehetett volna ott – tette hozzá a szakértő, aki elmondta, hogy Kelet-Ukrajna fölött július 1-je óta a tengerszinttől 26 ezer láb magasságig (7920 méter) léptettek érvénybe légtérzárat, amelyet 14-én 32 ezer lábra (9750 méterre) emeltek, a gép pedig 33 ezer láb (10 100 méter) magasan repült. Mind uniós szakértők, mind az Eurocontrol légiforgalmi irányítási szervezet tisztviselője megerősítette: a légtérzárról a kijevi kormány rendelkezik, abba az európai légtérirányítást koordináló szervezetnek nincs beleszólása.
Egy név nélkül nyilatkozó, a repülőszerencsétlenségek felderítésében jártas szakember úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jog szerint a körülmények feltárásáért elsősorban az az állam felel, amelynek a területén történt a tragédia, ez esetben Ukrajna, de a vizsgálatba más országok is bekapcsolódhatnak szakértőikkel. Ilyen ország lehet Hollandia, amelynek sok állampolgára ült az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen, valamint az Egyesült Államok is, ahol a gép készült, emellett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol is részt vehet a körülmények feltárásában.
Új fejezet kezdődhet a polgári légi közlekedés történetében, mostantól várhatóan konfliktusos régiókban nem lehet majd repülni, ez ma nem tiltott – mondta Feledi György szakértő, utasszállító-pilóta pénteken az MTI-nek. Feledi György elmondta, Irak fölött nem volt a polgári gépeket érintő légtérzár, fentről nézték, ahogy a háború a földön zajlott. Jelezte: a földről egy 400 csomóval (950 kilométer/óra) repülő gépet precíz, drága eszközökkel is nehéz lelőni. A helyzet azonban most valószínűleg változni fog, újra kell gondolni a szabályozás alkalmazását. Hozzátette: hiányolja azon légtérzár alkalmazását, amelyet földi konfliktus esetén használnak, és teljes légtérzárral jár a polgári légi közlekedésben.
Megjegyezte még, hogy egy légitársaságnak „zsebbe vágó”, ha valahova nem repülhet vagy nem használhatja a leggazdaságosabb útvonalat, de a biztonság az elsődleges.
Álláspontja szerint a fél év alatt két katasztrófa által is érintett Malaysia Airlines hónapokon belül akár csődbe is mehet. Az utasok egy tragédia után még nem fordulnak el teljesen egy légitársaságtól, de kettő után már nagyon szkeptikusak lesznek. Akkor is – teszi hozzá –, ha utóbbi, a 17-es járat lelövése „totális és fatális” véletlen volt, de két Boeing 777-es elvesztése és ezzel több száz utas halála már nagymértékű bizalomvesztéssel jár. Arra azonban nem számít, hogy 2001. szeptember 11-hez hasonlóan a nemzetközi utasforgalom jelentősen megcsappanna.
Amit pilótaként a hasonló esetekben tenni lehet, az az, hogy elkerülik a konfliktussal terhelt övezetek légterét, és ezeket betervezik a repülési útitervbe, és a szükségesnél több kerozint tankoltatnak a gépekbe. „A pilóták tehetetlenek a lomha légi busszal egy rakétával szemben, és hogy ez a nyugati civilizáció hátsó kertjében megtörténhet, nagy aggodalomra ad okot” – mondta.
Nem hajlandóak szüneteltetni a harcokat a kelet-ukrajnai szakadárok a csütörtökön lezuhant malajziai utasszállító gép katasztrófája miatt – közölték pénteken közösségi portálokon keresztül. Egyik parancsnokuk kijelentette, hogy a repülőgép roncsai „mélyen a harcvonal mögött”, a szakadárok területén vannak. Szerinte nincs szükség a tragédia körülményeinek kivizsgálása érdekében „humanitárius tűzszünetre vagy szabad folyosók nyitására” a tragédia helyszínéhez. A szeparatisták ígéretet tettek ugyanakkor arra, hogy a szakemberek szabadon eljuthatnak a roncsokhoz.
A szakadárok vezetője azt állítja, hogy nincs náluk a gép egyik adatrögzítő doboza sem, holott korábban egy katonai parancsnokuk éppen az ellenkezőjét állította. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donecki népköztársaság miniszterelnöke közölte pénteken, hogy a szakadárok egyetlen fekete dobozt sem találtak a tragédia helyszínén. A Reuters értesülései szerint egyébként egy szemtanú arról számolt be, hogy a mentőalakulatok péntek reggel megtaláltak egy fekete dobozt.
„Reméljük, hogy a szakértők megtalálják őket, és összeáll a kép arról, hogy mi történt” – mondta Borodaj. Néhány órával Borodaj tájékoztatása előtt azonban Ihor Sztrelkov, az oroszbarát szakadárok parancsnokának egyik névtelenül nyilatkozó helyettese azt mondta, hogy a Boeing–777-es 12 adatrögzítő berendezéséből nyolcat megtaláltak a tragédia helyszínén. Hozzátette: Sztrelkov még mindig mérlegeli, hogy engedélyezze-e egy nemzetközi vizsgálóbizottság tagjainak bejutását a tragédia – széles területet felölelő – helyszínére.
Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója ugyancsak azt mondta pénteken az ukrán hírszerzési szolgálatoktól származó értesülésekre hivatkozva, hogy a szakadárok a tragédia helyszínén megtalálták az utasszállító fekete dobozait és a nap folyamán átadják őket az egyik határátkelőhelyen, Luhanszk megyében, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) összekötőinek.
A szakadárok péntekre virradóra átszállították Oroszországba azt a Buk típusú légvédelmi üteget, amelyről a malajziai utasszállítót eltaláló rakétát indították – állította pénteken Herascsenko. Facebook-oldalán azt írta, hogy a legfrissebb információk szerint Ihor Sztrelkov éjszaka Sznizsne településre érkezett, hogy tájékozódjon a helyzetről, majd a Buk rakétaüteget, amellyel lelőtték a malajziai utasszállítót, Oroszországba szállították. A tanácsadó szerint igen valószínű, hogy ott majd megsemmisítik, és megölik „a terrorcselekmény közvetlen végrehajtóit, akik nagy örömmel számoltak be egy ukrán An–26-os repülőgép lelövéséről, nehéz helyzetbe sodorva” Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Sztrelkovot.
A holland külügyminisztérium pénteken hivatalosan tájékoztatta a külképviseleteket az életét vesztő 283 utas állampolgárságáról. A holland hatóságok információi szerint nem volt magyar utas a szerencsétlenül járt repülő fedélzetén – közölte Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője az MTI-vel.
Nagy Anna elmondta: a tragédia valamennyi utas áldozatát azonosították. E szerint 192 holland, 29 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz, tíz brit, négy német, négy belga, három Fülöp-szigeteki, egy új-zélandi és egy kanadai-román kettős állampolgár vesztette életét.
Lengyelország vezetői határozottan elítélték pénteken a malajziai utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai lelövését, nyilatkozataikban a térségben jelenleg fennálló status quo megváltoztatását, s a szerencsétlenség nemzetközi vizsgálatát szorgalmazva.
Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalása szerint a legvalószínűbbnek tűnő feltevés, hogy terrorcselekmény történt, akkor is, ha utólag kiderülne: a maláj repülőt tévedésből lőtték le. Nincs felmentés arra, hogy a szakadárok által elfoglalt terület felett lőnek le egy gépet – fejtette ki Tusk, hangsúlyozva, hogy nemcsak a tett elkövetőit, de támogatóikat is el kell ítélni.
A várható politikai következményeket leszámítva, közvetlen biztonsági veszély jelenleg nem fenyegeti Lengyelországot – fejtette ki a miniszterelnök. Azt is közölte: az eddig rendelkezésre álló adatok szerint nem volt lengyel utas a gépen.
A Malaysia Airlines gépének lelövésével kapcsolatban Bronislaw Komorowski elnök is állást foglalt. Petro Porosenko ukrán elnökhöz címzett levelében kifejtette, hogy Ukrajnának joga van erőszakhoz folyamodni saját területi egységének védelmében.
A Boeing–777-est a kelet-ukrajnai Hrabove fölött lőtték le csütörtök délután. Az ukrajnai tragédiával kapcsolatos eseményekről ide kattintva olvashat bővebben.
