A lengyel, illetve a román légtérben egy-egy AWACS felderítő gép is a levegőben volt a lezuhanás idején – közölték pénteken NATO-források. A szakértők egyelőre elemzik az AWACS-ok által összegyűjtött információkat. Az atlanti szövetség egyik tisztségviselője mindazonáltal megjegyezte, hogy a viszonylag nagy távolság miatt a felderítő gépek aligha észlelhették a katasztrófát, illetve annak körülményeit.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) „fabrikálta” azt a hangfelvételt, amely állítólag bizonyítja, hogy a délkelet-ukrajnai felkelők lőtték le a maláj utasszállítót – mondta Oleh Carjov ukrán szakadár politikus pénteken a Rosszija 24 állami hírtelevízióban.
Az adásban lejátszották a hangfelvétel egy részletét, amely az SZBU honlapjára előző este került fel. A hangfelvételt tartalmazó videó feliratozása szerint a szakadár fegyveresek egy parancsnoka az orosz katonai hírszerzés igazgatójának jelentett. Azt állította, egy kozák egységük lelőtt egy polgári repülőgépet.
Oleh Carjovot a „luhanszki és donyecki népköztársaságokból” alakított Novorosszija parlamenti elnökeként mutatták be.
Semmi sem utalt arra, hogy a maláj légitársaság MH17-es járata által használt ukrajnai légtérben bármiféle veszéllyel vagy kockázattal kellett volna számolni – közölte újságírókkal pénteken az Eurocontrol légi irányítási szervezet neve elhallgatását kérő tisztviselője.
Máskülönben a gép nem is lehetett volna ott – tette hozzá a szakértő, aki elmondta, hogy Kelet-Ukrajna fölött július 1-je óta a tengerszinttől 26 ezer láb magasságig (7920 méter) léptettek érvénybe légtérzárat, amelyet 14-én 32 ezer lábra (9750 méterre) emeltek, a gép pedig 33 ezer láb (10 100 méter) magasan repült. Mind uniós szakértők, mind az Eurocontrol légiforgalmi irányítási szervezet tisztviselője megerősítette: a légtérzárról a kijevi kormány rendelkezik, abba az európai légtérirányítást koordináló szervezetnek nincs beleszólása.
Egy név nélkül nyilatkozó, a repülőszerencsétlenségek felderítésében jártas szakember úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jog szerint a körülmények feltárásáért elsősorban az az állam felel, amelynek a területén történt a tragédia, ez esetben Ukrajna, de a vizsgálatba más országok is bekapcsolódhatnak szakértőikkel. Ilyen ország lehet Hollandia, amelynek sok állampolgára ült az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen, valamint az Egyesült Államok is, ahol a gép készült, emellett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol is részt vehet a körülmények feltárásában.
Új fejezet kezdődhet a polgári légi közlekedés történetében, mostantól várhatóan konfliktusos régiókban nem lehet majd repülni, ez ma nem tiltott – mondta Feledi György szakértő, utasszállító-pilóta pénteken az MTI-nek. Feledi György elmondta, Irak fölött nem volt a polgári gépeket érintő légtérzár, fentről nézték, ahogy a háború a földön zajlott. Jelezte: a földről egy 400 csomóval (950 kilométer/óra) repülő gépet precíz, drága eszközökkel is nehéz lelőni. A helyzet azonban most valószínűleg változni fog, újra kell gondolni a szabályozás alkalmazását. Hozzátette: hiányolja azon légtérzár alkalmazását, amelyet földi konfliktus esetén használnak, és teljes légtérzárral jár a polgári légi közlekedésben.
Megjegyezte még, hogy egy légitársaságnak „zsebbe vágó”, ha valahova nem repülhet vagy nem használhatja a leggazdaságosabb útvonalat, de a biztonság az elsődleges.
Álláspontja szerint a fél év alatt két katasztrófa által is érintett Malaysia Airlines hónapokon belül akár csődbe is mehet. Az utasok egy tragédia után még nem fordulnak el teljesen egy légitársaságtól, de kettő után már nagyon szkeptikusak lesznek. Akkor is – teszi hozzá –, ha utóbbi, a 17-es járat lelövése „totális és fatális” véletlen volt, de két Boeing 777-es elvesztése és ezzel több száz utas halála már nagymértékű bizalomvesztéssel jár. Arra azonban nem számít, hogy 2001. szeptember 11-hez hasonlóan a nemzetközi utasforgalom jelentősen megcsappanna.
Amit pilótaként a hasonló esetekben tenni lehet, az az, hogy elkerülik a konfliktussal terhelt övezetek légterét, és ezeket betervezik a repülési útitervbe, és a szükségesnél több kerozint tankoltatnak a gépekbe. „A pilóták tehetetlenek a lomha légi busszal egy rakétával szemben, és hogy ez a nyugati civilizáció hátsó kertjében megtörténhet, nagy aggodalomra ad okot” – mondta.
Nem hajlandóak szüneteltetni a harcokat a kelet-ukrajnai szakadárok a csütörtökön lezuhant malajziai utasszállító gép katasztrófája miatt – közölték pénteken közösségi portálokon keresztül. Egyik parancsnokuk kijelentette, hogy a repülőgép roncsai „mélyen a harcvonal mögött”, a szakadárok területén vannak. Szerinte nincs szükség a tragédia körülményeinek kivizsgálása érdekében „humanitárius tűzszünetre vagy szabad folyosók nyitására” a tragédia helyszínéhez. A szeparatisták ígéretet tettek ugyanakkor arra, hogy a szakemberek szabadon eljuthatnak a roncsokhoz.
A szakadárok vezetője azt állítja, hogy nincs náluk a gép egyik adatrögzítő doboza sem, holott korábban egy katonai parancsnokuk éppen az ellenkezőjét állította. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donecki népköztársaság miniszterelnöke közölte pénteken, hogy a szakadárok egyetlen fekete dobozt sem találtak a tragédia helyszínén. A Reuters értesülései szerint egyébként egy szemtanú arról számolt be, hogy a mentőalakulatok péntek reggel megtaláltak egy fekete dobozt.
„Reméljük, hogy a szakértők megtalálják őket, és összeáll a kép arról, hogy mi történt” – mondta Borodaj. Néhány órával Borodaj tájékoztatása előtt azonban Ihor Sztrelkov, az oroszbarát szakadárok parancsnokának egyik névtelenül nyilatkozó helyettese azt mondta, hogy a Boeing–777-es 12 adatrögzítő berendezéséből nyolcat megtaláltak a tragédia helyszínén. Hozzátette: Sztrelkov még mindig mérlegeli, hogy engedélyezze-e egy nemzetközi vizsgálóbizottság tagjainak bejutását a tragédia – széles területet felölelő – helyszínére.
Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója ugyancsak azt mondta pénteken az ukrán hírszerzési szolgálatoktól származó értesülésekre hivatkozva, hogy a szakadárok a tragédia helyszínén megtalálták az utasszállító fekete dobozait és a nap folyamán átadják őket az egyik határátkelőhelyen, Luhanszk megyében, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) összekötőinek.
A szakadárok péntekre virradóra átszállították Oroszországba azt a Buk típusú légvédelmi üteget, amelyről a malajziai utasszállítót eltaláló rakétát indították – állította pénteken Herascsenko. Facebook-oldalán azt írta, hogy a legfrissebb információk szerint Ihor Sztrelkov éjszaka Sznizsne településre érkezett, hogy tájékozódjon a helyzetről, majd a Buk rakétaüteget, amellyel lelőtték a malajziai utasszállítót, Oroszországba szállították. A tanácsadó szerint igen valószínű, hogy ott majd megsemmisítik, és megölik „a terrorcselekmény közvetlen végrehajtóit, akik nagy örömmel számoltak be egy ukrán An–26-os repülőgép lelövéséről, nehéz helyzetbe sodorva” Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Sztrelkovot.
A holland külügyminisztérium pénteken hivatalosan tájékoztatta a külképviseleteket az életét vesztő 283 utas állampolgárságáról. A holland hatóságok információi szerint nem volt magyar utas a szerencsétlenül járt repülő fedélzetén – közölte Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője az MTI-vel.
Nagy Anna elmondta: a tragédia valamennyi utas áldozatát azonosították. E szerint 192 holland, 29 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz, tíz brit, négy német, négy belga, három Fülöp-szigeteki, egy új-zélandi és egy kanadai-román kettős állampolgár vesztette életét.
Lengyelország vezetői határozottan elítélték pénteken a malajziai utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai lelövését, nyilatkozataikban a térségben jelenleg fennálló status quo megváltoztatását, s a szerencsétlenség nemzetközi vizsgálatát szorgalmazva.
Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalása szerint a legvalószínűbbnek tűnő feltevés, hogy terrorcselekmény történt, akkor is, ha utólag kiderülne: a maláj repülőt tévedésből lőtték le. Nincs felmentés arra, hogy a szakadárok által elfoglalt terület felett lőnek le egy gépet – fejtette ki Tusk, hangsúlyozva, hogy nemcsak a tett elkövetőit, de támogatóikat is el kell ítélni.
A várható politikai következményeket leszámítva, közvetlen biztonsági veszély jelenleg nem fenyegeti Lengyelországot – fejtette ki a miniszterelnök. Azt is közölte: az eddig rendelkezésre álló adatok szerint nem volt lengyel utas a gépen.
A Malaysia Airlines gépének lelövésével kapcsolatban Bronislaw Komorowski elnök is állást foglalt. Petro Porosenko ukrán elnökhöz címzett levelében kifejtette, hogy Ukrajnának joga van erőszakhoz folyamodni saját területi egységének védelmében.
A Boeing–777-est a kelet-ukrajnai Hrabove fölött lőtték le csütörtök délután. Az ukrajnai tragédiával kapcsolatos eseményekről ide kattintva olvashat bővebben.