Ki tiltotta meg a holttestek begyűjtését?

Az EBESZ nem engedélyezte a halottak összegyűjtését – állítja a „donecki népköztársaság” miniszterelnöke.

TK
2014. 07. 24. 4:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borodaj a BBC-nek szerdán adott interjúban beszélt erről, meglehetősen indulatosan, elutasítva azokat a vádakat, hogy a szakadárok hanyagul jártak el, és szándékosan hagyták, hogy a nyári melegben bomlásnak induljanak a tetemek.

Borodaj szerint a szakadárok azonnal össze akarták gyűjteni a holttesteket, és könyörögve kérték a nemzetközi szervezeteket, hogy mihamarabb küldjék a helyszínre szakértőiket, fogadkoztak ráadásul, hogy szavatolni fogják biztonságukat. „Ránk azonban rendkívüli nyomást gyakorolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője, aki azt szajkózta, hogy ő 57 országot képvisel, és semmi szín alatt ne merjünk hozzányúlni a holttestekhez, ellenkező esetben ezt és ezt fogja tenni velünk az EBESZ mind az 57 tagországa” – mondta Borodaj, aki szerint az EBESZ-illetékes megparancsolta, hogy ne nyúljanak a holttestekhez, és várják meg a szakértők érkezését.

A donecki szakadárok vezetője úgy folytatta, hogy három napot vártak, de egyetlen szakértő sem érkezett a katasztrófa helyszínére, mindenki Kijevben „csücsült”. „Tovább hagyni a holttesteket a szabadban harmincfokos melegben? Ez képtelenség, egyszerűen embertelen! Horrorfilmbe illő helyzet!” – mondta Borodaj.

Michaels Bociurkiw, az EBESZ egyik szóvivője azonban cáfolta mindezt, mondván, a szervezet nem tiltotta meg a szakadároknak, hogy elszállítsák a holttesteket, mert nem mondhatja meg, ki mit tegyen. Az ukrajnai EBESZ-megfigyelők mandátuma kizárólag a megfigyelésre és jelentéskészítésre korlátozódik – tette hozzá.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata a múlt csütörtökön zuhant le a kelet-ukrajnai Doneck megye szakadárok kezén lévő részében, a gépen tartózkodó 298 ember szörnyethalt. A Nyugat szerint a gépet Moszkva-barát szakadárok lőtték le Buk típusú orosz légvédelmi rakétával.

Borodaj a BBC-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a szakadárok taktikai okokból adtak fel néhány kelet-ukrajnai várost. Azt állította, hogy a lázadóknak csak az ukrán hadseregtől, a laktanyák elfoglalásakor zsákmányolt fegyvereik vannak, de Buk rakétáik nincsenek. A donecki vezető azt mondta, hogy az egész orosz néptől kapnak segítséget, és ő maga is orosz állampolgár, moszkvai lakos, önkéntesként érkezett Doneckbe, és a sors úgy hozta, hogy a donecki köztársaság miniszterelnöke lett.

Borodaj cáfolta azt, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik, de elismerte, hogy politológusként vannak kapcsolatai az orosz titkosszolgálatokkal, mint minden közönséges halandónak, akinek van kapcsolata a „társadalom elitjével”, amelyhez mindenféle állami szervek képviselői is tartoznak.

Jó állapotban van a lezuhant maláj utasszállítónak a pilóták és az irányítóközpont kommunikációját rögzítő berendezése – közölte csütörtökön a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO). A montreali székhelyű ICAO az ukrán és holland hatóságok munkáját segíti a szerencsétlenség körülményeinek felderítésében.

„A pilótafülkében zajló beszélgetéseket rögzítő készülék megfelelő állapotban van, a repülési adatokat – például a repülési magasságra és a sebességre vonatkozó információkat – tartalmazó berendezést egyelőre vizsgálják” – olvasható a szervezet közleményében. A nemzetközi vizsgálatot vezető holland biztonsági hivatal (OVV) korábban azt mondta, nincs nyoma annak, hogy a hangrögzítő berendezést meghamisították volna.

Nagy-Britannia szerdán kapta meg az utasszállító két fekete dobozát, amelyeket egy nappal korábban adott át maláj szakértőknek az oroszbarát szeparatisták egyik vezetője. A brit közlekedési minisztérium szóvivője később közölte, hogy 24 órába telik az információk letöltése mindkét adatrögzítő berendezésből.

Az ICAO arról is beszámolt, hogy folyamatosan egyeztet a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) és helyi légügyi szervezetek képviselőivel az államok, légitársaságok és nemzetközi szervezetek arra vonatkozó szerepéről, mennyire tudják felmérni a fegyveres konfliktusok sújtotta térségek feletti légtér biztonságát.

Az IATA elnöke kedden úgy vélte, a kormányoknak át kell tekinteniük a légtér-besorolási eljárásokat, ezzel segítve a légi közlekedés biztonságosabbá tételét.

Egyre több fegyver érkezik Oroszországból Kelet-Ukrajnába, és a szállítmányok a malajziai utasszállító repülőgép múlt csütörtöki lelövése óta is folytatódtak – jelentette egy NATO-tisztviselőre hivatkozva a Reuters brit hírügynökség szerdán.

„Az elmúlt hetekben növekedést észleltünk az Oroszországból Ukrajnába szállított fegyverek mennyiségében. A (Malaysia Airlines) MH17-es (járatának) lelövése óta továbbra is bizonyítékokat látunk arra vonatkozóan, hogy Oroszországból fegyvereket mozgatnak Ukrajnába, ami aggodalomra ad okot” – idézte a Reuters a név nélkül nyilatkozó NATO-tisztviselőt.

Az ukrán és az amerikai vezetés hosszú ideje vádolja azzal Moszkvát, hogy az fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőket. Korábban az Európai Unió is felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok felfegyverzésével, ellenkező esetben Brüsszel súlyosbítani fogja az Oroszországra kirótt szankcióit.

Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, hogy az oroszbarát felkelők lőtték le a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Kelet-Ukrajna felett, mégpedig egy Buk (NATO kódja: SA–11) típusú föld-levegő rakétával. Washington azt is hozzátette, hogy a szakadárok felfegyverzésével Moszkva teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez, bár Oroszország közvetlen felelősségét nem állapította meg. Egyes vádak szerint a Buk légvédelmi rendszert is Oroszországtól kapták a felkelők, majd vissza is szállították oda.

Az ukrajnai helyzet miatt a lengyel kormány lemondta a jövőre tervezett, Lengyelország éve című rendezvénysorozat megtartását Oroszországban – jelentette csütörtökre virradóra a Ria Novosztyi hírügynökség Malgorzata Kidawa-Blonska lengyel kormányszóvivőt idézve.

„Ez a kormány döntése. Radoslaw Sikorski külügyminiszter és Malgorzata Omilanowska kulturális miniszter egyöntetűen úgy értékelte, hogy a jelenlegi politikai helyzetben, az Ukrajnában történő események közepette, miután lelőtték a (malajziai) repülőgépet, nem lehet megtartani a lengyel évet Oroszországban” – mondta a szóvivő.

Kidawa-Blonska hozzátette, a kormány döntése egyben azt is jelenti, hogy hasonlóképpen törölnek minden eseményt, amelyet jövőre terveztek az Oroszország éve rendezvénysorozat keretében Lengyelországban. A két rendezvénysorozat megtartásában 2013 decemberében állapodott meg Radoslaw Sikorski orosz kollégájával, Szergej Levrovval.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.