A szankciókról döntő öt ország vezetői telefonon egyeztettek. Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő sajnálattal állapította meg: Moszkva nem gyakorol nyomást a kelet-ukrajnai szakadárokra, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, nem biztosítja az ukrán–orosz határ ellenőrzését – olvasható az Elysée-palota által kiadott sajtóközleményben.
„Az öt állam-, illetve kormányfő megerősítette szándékát, hogy újabb büntetőintézkedéseket léptetnek életbe Oroszország ellen” – közölte az elnöki iroda. A közlemény szerint a felek azt is leszögezték: figyelemmel fogják kísérni, hogy Moszkva nyújt-e közvetlen katonai támogatást az oroszbarát szeparatistáknak. Az érintett államok vezetői emellett reményüket is kifejezték, hogy a Kreml hajlandó lesz a fokozottabb együttműködésre, elősegítve ezzel a megoldást az ukrajnai helyzetre.
Mint ismert, hetek óta heves harcok folynak Kelet-Ukrajnában a Moszkva-párti lázadók és az ukrán kormányerők között. A malajziai utasszállító július 17-i lelövését követően jelentősen nőtt azok száma a nyugati országokban, akik szerint a korábbiaknál átfogóbb szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.
Uniós diplomaták pénteken arról tájékoztattak, hogy az EU-országok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy az eddiginél átfogóbb, egész gazdasági szektorokat érintő szankciós intézkedéseket hoznak Oroszországgal szemben az ukrajnai válság miatt. Az Európai Bizottság jelezte, hogy kész nagyon gyorsan előterjeszteni a tárgykörben a tagállamok által elfogadott javaslatok jogi szövegtervezetét. Diplomáciai források szerint az EU-kormányok közt megszületett elvi egyetértés alapján e hét keddig még néhány részletkérdést kell tisztázni.
Csütörtökön a tagállamok EU-nagykövetei az eddigi 72 fő mellé újabb 15 orosz, illetve oroszpárti ukrán személyt, valamint az eddigi kettő mellé 18 további „entitást” – intézményt, illetve vállalatot – vettek fel az EU Ukrajnával kapcsolatos feketelistájára. Az érintett természetes, illetve jogi személyeket vagyonbefagyasztással, vagyis gyakorlatilag legfőképpen bankszámlazárlattal sújtják, és a természetes személyek esetében ehhez uniós beutazási tilalom is társul.
Elítéli a nemzetközi jog nyílt és durva megsértését Magyarország, de az Oroszországgal szembeni esetleges szankciók a magyar gazdaságot is súlyosan érinthetik – mondta Szijjártó Péter a Hír TV-nek. A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes hozzátette, a kormány ezért az uniós szintű közösségi döntéskor elsősorban a magyar érdekeket fogja szem előtt tartani. (Hír TV)
Brüsszel megítélése szerint Moszkva semmit nem teljesített azokból a követelésekből, amelyek az ukrajnai válság enyhítését célozták. Az EU-országok csúcsvezetői június 27-én Brüsszelben kilátásba helyezték az egyes gazdasági szektorokat érintő, „célzott” korlátozó intézkedések elrendelését, ha Oroszország nem mutatja jelét a válság megfékezésére irányuló szándékának, így például nem állítja le a kelet-ukrajnai szakadárok hadfelszereléssel való ellátását.
Az orosz külügyminisztérium a szankciók kapcsán július 26-án azt közölte: a büntetőintézkedések veszélyeztetik az együttműködést az Európai Unióval a biztonsági kérdésekben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati szankciók hatására még önállóbbá válhat Oroszország, és nem fog „szemet szemért, fogat fogért” alapon, hisztérikusan reagálni az ellene meghirdetett büntetőintézkedésekre. Lavrov arról is beszélt hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján, hogy a szankciók ritkán érik el céljukat, és ez Oroszország esetében is így lesz. „Biztosítom önöket, hogy megbirkózzunk azokkal a nehézségekkel, amelyek a gazdaság több területén fel fognak merülni. Talán önállóbbakká válunk és biztosabbak leszünk saját erőnkben, és ez is hasznos” – hangoztatta.
Hétfői közlés szerint az ukrán hadsereg elfoglalta a fekvése miatt stratégiai fontosságú Szaur-Mohila települést Kelet-Ukrajnában. A település egy magaslaton fekszik Doneck és Luhanszk megye, valamint az oroszországi rosztovi terület határán. Innen a szakadárok rendszeresen lőtték az ukrán katonák állásait, illetve több lakott területet, beleértve az orosz határnál lévő Marinyivka települést. Doneck városában az éjjel három civil vesztette életét és öt sérült meg a napok óta csaknem szünet nélkül folyó tűzharcokban a szakadárok és a „terrorellenes” erők között.
A kelet-ukrajnai harcokban április közepe óta már legalább 1142 ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Navi Pillay genfi nyilatkozata szerint rendkívül riasztó a harcok hevességének fokozódása Luhanszk és Doneck térségében. A maláj utasszállító repülőgép lelövése pedig háborús bűncselekmény lehet.
A fekete dobozok adataiból arra lehet következtetni, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító Kelet-Ukrajnában. Ismert, az amerikai hírszerzés előzetes értékelésében arra jutott, hogy kelet-ukrajnai szakadárok által kilőtt rakéta találta el a maláj utasszállítót. Ukrán és amerikai feltételezések szerint a szakadárok tévedésből lőhették le a járatot, mert azt hiték, hogy az egy ukrán katonai gép.
