A szankciókról döntő öt ország vezetői telefonon egyeztettek. Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő sajnálattal állapította meg: Moszkva nem gyakorol nyomást a kelet-ukrajnai szakadárokra, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, nem biztosítja az ukrán–orosz határ ellenőrzését – olvasható az Elysée-palota által kiadott sajtóközleményben.
„Az öt állam-, illetve kormányfő megerősítette szándékát, hogy újabb büntetőintézkedéseket léptetnek életbe Oroszország ellen” – közölte az elnöki iroda. A közlemény szerint a felek azt is leszögezték: figyelemmel fogják kísérni, hogy Moszkva nyújt-e közvetlen katonai támogatást az oroszbarát szeparatistáknak. Az érintett államok vezetői emellett reményüket is kifejezték, hogy a Kreml hajlandó lesz a fokozottabb együttműködésre, elősegítve ezzel a megoldást az ukrajnai helyzetre.
Mint ismert, hetek óta heves harcok folynak Kelet-Ukrajnában a Moszkva-párti lázadók és az ukrán kormányerők között. A malajziai utasszállító július 17-i lelövését követően jelentősen nőtt azok száma a nyugati országokban, akik szerint a korábbiaknál átfogóbb szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.
Uniós diplomaták pénteken arról tájékoztattak, hogy az EU-országok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy az eddiginél átfogóbb, egész gazdasági szektorokat érintő szankciós intézkedéseket hoznak Oroszországgal szemben az ukrajnai válság miatt. Az Európai Bizottság jelezte, hogy kész nagyon gyorsan előterjeszteni a tárgykörben a tagállamok által elfogadott javaslatok jogi szövegtervezetét. Diplomáciai források szerint az EU-kormányok közt megszületett elvi egyetértés alapján e hét keddig még néhány részletkérdést kell tisztázni.
Csütörtökön a tagállamok EU-nagykövetei az eddigi 72 fő mellé újabb 15 orosz, illetve oroszpárti ukrán személyt, valamint az eddigi kettő mellé 18 további „entitást” – intézményt, illetve vállalatot – vettek fel az EU Ukrajnával kapcsolatos feketelistájára. Az érintett természetes, illetve jogi személyeket vagyonbefagyasztással, vagyis gyakorlatilag legfőképpen bankszámlazárlattal sújtják, és a természetes személyek esetében ehhez uniós beutazási tilalom is társul.