Amerika nem egyezkedik terroristákkal

Foley kivégzése után sem változott az álláspont; ugyanakkor odacsapnának az Iszlám Államnak Szíriában is.

Marie Harfot, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivőjét arról kérdezték újságírók a washingtoni sajtótájékoztatón, hogy James Foley amerikai újságíró kivégzése után az amerikai hatóságok megváltoztatják-e az álláspontjukat az emberrablókkal való tárgyalásokról és a váltságdíjak kifizetéséről. „Egyáltalán nem. Nem teszünk engedményeket terroristáknak. Ez azt is jelenti, hogy nem fizetünk váltságdíjakat” – jelentette ki Harf, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok fel sem vette a kapcsolatot az IÁ-val.

Harf kifejtette, hogy sok külföldön tartózkodó amerikait sodorna veszélybe már eleve az a hír is, hogy az amerikai hatóságok megkezdték a váltságdíjak kifizetését. Emellett ez megszilárdítaná az emberrablásokkal foglalkozó terrorszervezetek, így az IÁ anyagi helyzetét is. Az amerikai külügyminisztérium információi szerint az IÁ az idén már dollármilliókat keresett a váltságdíjakból.

Marie Harf szerint az IÁ több forrásból kap pénzt, külföldi támogatóktól is, de Washington nem tud róla, hogy más országok kormányai is támogatnák a szélsőséges szervezetet.

Egy kedden nyilvánosságra hozott videofelvétel tanúsága szerint James Foley-t lefejezte az IÁ egyik tagja. A felvételből ítélve a dzsihadisták fogva tartanak még egy amerikai újságírót, Steven Sotloffot, és sorsát Barack Obama amerikai elnök további lépéseitől tették függővé. A GlobalPost hírportál tájékoztatása szerint Foley elengedéséért 132 millió dollárt követeltek a terroristák.

Elemzők szerint a váltságdíjak kifizetésével az európai és a közel-keleti országok a terrorcsoportok legnagyobb pénzügyi támogatóivá váltak. A váltságdíjak elutasítása miatt viszont az Egyesült Államok és Nagy-Britannia van hálátlan helyzetben, mert veszélybe sodorja állampolgárainak életét.

Egyébként az amerikai törvényhozás mellett működő számvevőszék megállapította, hogy a Pentagon korábban szövetségi törvényt sértett azzal, hogy öt tálibért cserébe a kongresszus tudta nélkül szabadította ki a lázadók fogságában lévő Bowe Bergdahl amerikai katonát, és az ehhez kapcsolódó közpénzt sem szabályosan használta fel. Az őrmester egyébként öt éven át sínylődött a tálibok fogságában, és május 31-én cserélték ki a guantánamói börtönben fogva tartott öt tálib vezetőre. A fogolycsere miatt bírálatok érték Barack Obama elnök kormányzatát, sokan, különösen a republikánus törvényhozók kifogásolták, hogy a Pentagon a fogolycserével az amerikaiak elrablására bátorította a tálibokat.

„Minden lehetőséget mérlegelünk” – jelentette ki egy kérdésre a Pentagon vezetője. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy az IÁ feltartóztatható, de nem győzhető le anélkül, hogy a csoport ellen katonailag Szíriában is fellépnének. A védelmi miniszter szerint az IÁ által képviselt terrorfenyegetés nagyobb lehet az al-Kaida által jelentett veszélynél is.

Szavai szerint az IÁ közvetlen veszélyt jelent az amerikai érdekekre „akár Irakban, de bárhol másutt is”. Chuck Hagel nem tért ki az IÁ által lefejezett újságíró, James Foley és más amerikai foglyok július eleji szíriai sikertelen kiszabadítási kísérletének részleteire. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok a jövőben is mindent elkövet a túszok megmentéséért.

A Pentagon első embere leszögezte: az amerikai szerepvállalásnak nincs vége. Rámutatott, hogy az amerikai légicsapások segítségével sikerült megállítani az IÁ erőinek Erbíl irányába történő előrenyomulását és visszafoglalni a moszuli gátat. Hozzátette azonban, hogy a szervezet újracsoportosítja erőit, ezért újabb támadásokra lehet számítani.