Az év első felében az Oroszországban eladott személygépkocsik 27 százaléka importból származott, a tehergépkocsik esetében az arány 46, az autóbuszok esetében pedig 13 százalék volt.
A moszkvai lap értesülése szerint újabb szankciók bevezetése esetén Oroszország kész részleges vagy teljes importtilalmat is elrendelni gépjárművekre. A tilalom nem vonatkozna az Oroszországban közös vállalati formában tevékenykedő külföldi gyártók helyi termelésére. Oroszország korlátozó intézkedések bevezetésének lehetőségét vizsgálja emellett repülőgép-ipari, hajógyártó és autóipari vállalatok más termékeire is.
Oroszország eddig az ellene szankciókat alkalmazó országok mezőgazdasági termékeire léptetett életbe behozatali tilalmat. Az importtilalom az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Norvégiát érinti.
Egyes kérdésekben történt előrelépés az ukrán válság rendezését célzó, az ukrán, az orosz, a német és a francia külügyminiszter részvételével megtartott berlini tárgyalásokon – közölte hétfőre virradóra a tanácskozás után Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, mellőzve a részleteket.
Az éjszakába nyúló ötórás egyeztetésről a német külügyek vezetője szűkszavú tájékoztatást adott. „Nehéz tárgyalásokat folytattunk, úgy gondolom azonban, hogy egyes kérdésekben előrelépés történt” – fogalmazott Steinmeier. Hozzátette: a tárgyalásokon a harcok leállításáról és a polgári lakosság humanitárius megsegítéséről volt szó. A berlini politikus szerint a külügyminiszterek tájékoztatják a berlini megbeszélésekről országaik vezetőit, és hétfőn vagy kedden eldől, hogyan folytatják a párbeszédet.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyezésében arra utalt, hogy a berlini tárgyalások kézzelfogható eredmények nélkül értek véget. Mint fogalmazott, „nem lehet szó kompromisszumról olyan helyzetben, amikor egy országnak át kell lépnie saját vörös vonalát (tűréshatárát)”.
„Ukrajna ezt nem tette meg. Érezte partnerei támogatását” – közölte Klimko. Szerinte rendkívül nehéz tárgyalások folytak öt órán át, de többszörösen öt órát kellene tárgyalni ahhoz, hogy elmozdulás történjék.
A kelet-ukrajnai válság politikai megoldására tett eddigi kísérletek mind sikertelenek voltak, a békés rendezésről szóló áprilisi, genfi és a hasonló júliusi, berlini megállapodás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Enyhülés és fegyverszünet helyett tovább mélyült a válság. Vasárnap Pavlo Klimkin katonai támogatást kért a NATO-tól és az EU-tól az oroszbarát szakadárok elleni harchoz.
