A Dzsiddában zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen megvitatták „a terrorista és szélsőséges ideológia terjedését, és azokat a problémákat, amelyekkel egyes arab országok szembesülnek”. Ez a kitétel utalás az Iszlám Állam előrenyomulására Irakban és Szíriában.
Áttekintették azokat a „súlyos következményeket”, amelyekkel a térség államai szembenéznek, és „azt a fenyegetést, amelyet (a dzsihadisták) jelentenek a világ biztonságára és békéjére”.
A szíriai fejleményeket megvizsgálva „közeledtek a nézetek azzal kapcsolatban, hogy komolyan cselekedni kell az arab államok biztonsága érdekében”. Gyakorlati lépésekről nem hoztak határozatot, a következtetéseket az Arab Liga többi tagállama elé terjesztik.
Szaúd-Arábián kívül Egyiptom, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia képviselői voltak jelen. A szíriai nemzetközi összekötő csoportnak ez az öt arab tagállama van.
A Bagdadban tárgyaló iráni külügyminiszter ezzel egy időben azt közölte: nincsenek iráni katonák Irakban. „Nem hisszük, hogy szükség lenne a jelenlétünkre Irakban ahhoz, hogy segítsük a testvéreinket. Nagyon is képesek maguk megtenni, amit kell” az Iszlám Állam ellen – mondta Mohamad Dzsavad Zarif.
A kormányalakítással megbízott Haider al-Ábádi iraki síita politikus nem kért közvetlen iráni katonai beavatkozást, de hangsúlyozta, hogy „regionális és nemzetközi erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy megsemmisítsék az Iszlám Állam nevű terrorista bandát”.
Zarif megismételte Teheránnak azt a véleményét, amely szerint „Irakban a demokratikus folyamat logikus eredménye al-Ábádi kiválasztása egy befogadó jellegű, az összes iraki felekezetet magába foglaló kormány megalakítására”. „Az Iráni Iszlám Köztársaság támogatja és külpolitikája prioritásának tartja Irak egységét és a biztonsági helyzet stabilizálását” – jelentette ki.
