A tárca keddi, az MTI-nek eljuttatott tájékoztatása szerint a tiltólistán szereplő termékek a 2013-as és a 2014-es adatok alapján az Oroszországba irányuló magyar agrárexportnak csak a kisebb hányadát, kevesebb, mint 30 százalékát adják, ami a teljes magyar agrárexportnak csak 1 százaléka.
Az FM emlékeztet: az augusztus 6-án elfogadott orosz elnöki határozat értelmében az Orosz Föderáció behozatali tilalmat rendelt el bizonyos, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre. A határozat a kiadás napjától egy évig érvényes, ugyanakkor ez az orosz belpiaci helyzet függvényében változhat.
A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz – jósolták múlt heti helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A határozat alapján tilos a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, egyes húskészítmények, a hal, rák és más tengeri eredetű termékek, a tej és tejtermékek, a friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs bevitele Oroszországba.
A minisztérium szerint nem érinti az embargó a magyar élőállat, gabona és olajosmag-kivitelt, a vetőmagokat, a liszteket, a borokat és szeszes italokat, a dísznövényeket és a fűszereket, sertés- és baromfizsírt, húskonzerveket, zöldség és gyümölcs konzerveket, zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizeket és takarmányokat, amelyekből nagyobb mennyiséget exportál Magyarország Oroszországba.
A tilalom az egész Európai Unióra érvényes, amely összesen mintegy 11,7 milliárd euró – mintegy 3500 milliárd forint – összértékben exportált mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket az Orosz Föderációba 2013-ban, amelynek elhelyezéséről az Európai Uniónak gondoskodnia kell.
A tájékoztatás kitér rá: az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében a mezőgazdasági válságok esetére tartalékot képez, amely rendkívüli piaci zavarok esetén felhasználható. Az orosz lépések nyomán megvan a lehetőség uniós szintű válságkezelési intézkedések bevezetésére, a várható belsőpiaci feszültségek megelőzésére, illetve kezelésére, akár sürgősségi eljárásban is. Az intézkedések konkrét tartalmára az Európai Bizottság jogosult javaslatot tenni.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárdiplomáciai hálózata útján folyamatosan kapcsolatban áll a stratégiai magyar mezőgazdasági piacokkal, és az így kapott információk alapján megkezdte az olyan hazai, vagy, uniós intézkedési lehetőségek felmérését, amelyek hatékonyan járulhatnak hozzá az orosz szankciók nem kívánatos hatásainak kiküszöböléséhez.
A magyar gazdák érdekeinek hatékony képviselete érdekében az uniós intézkedések kialakításában szakértői és magas szinten is aktívan részt vesz Magyarország – közli az FM.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke egy keddi sajtótájékoztatón ugyanakkor azt mondta, hogy az orosz embargó a szakértők által vártnál is nagyobb gondot jelenthet a magyar agrárium számára. Az unió belső piacán jelennek majd meg ugyanis azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. A várható túlkínálat komoly gondot okozhat a magyar gazdálkodóknak, akik termékeik mintegy 80 százalékát az Európai Unión belül értékesítik – tette hozzá.
