Az oroszok nyomulnak előre, Merkel magyarázatot vár

Ismét orosz katonai alakulatok hatoltak be Ukrajna területére és megszálltak hét települést.

Novoazovszk polgármestere később azt közölte, hogy oroszbarát szakadár fegyveresek benyomultak az Azovi-tenger partján fekvő dél-donecki városba. Liszenko előzőleg arról beszélt, hogy az orosz katonák által megszállt falvakból és orosz területről heves tűz alá vették a környező településeket. Novoazovszkot orosz és ukrán területről egyaránt ágyúzták. Elmondta, hogy a területtől északabbra fekvő, Doneck megyei Amvroszijivka városába is behatoltak orosz katonák öt páncélozott járművel és egy Kamaz teherautóval.

A német kancellár egy szerdai telefonbeszélgetésben magyarázatot követelt Vlagyimir Putyin orosz elnöktől arra, hogy mit keresnek orosz katonák Ukrajna területén. Angela Merkel szerint „meg kell magyarázni az orosz katonák ukrán területen való jelenlétéről szóló legújabb jelentéseket” – közölte a kancellár szóvivője. Merkel hangsúlyozta, hogy Moszkvának igen nagy felelőssége van a feszültség csökkentésében és a határai felügyeletében.

A szóvivő szerint „szakadár fegyveresek az orosz megszállók segítségével” elfoglalták Sztarobeseve települést, amely Amvroszijivkától nem messze nyugatra, az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött térségben van.

Az RNBO értesülései alapján a dél-donecki kikötővárosban, Mariupolban egyelőre nyugodt a helyzet. A települést az ukrán fegyveres erők tartják ellenőrzésük alatt. Liszenko azt mondta, hogy a Herszoni területen – amely az Oroszország által bekebelezett Krím félszigettel határos – szintén egyre élénkebb tevékenységet folytatnak az orosz fegyveres erők. A dél-ukrajnai megye légterében három orosz katonai helikoptert észleltek előző nap. Szavai szerint „az ideiglenesen elcsatolt” félsziget északi részén az orosz katonák tüzelőállásokat alakítanak ki.

A szóvivő tájékoztatott továbbá arról, hogy az elmúlt 24 órában 13 ukrán katona esett el és 36 sebesült meg az oroszbarát szakadárok ellen folytatott „terrorellenes művelet” térségében.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök ukrán kollégájával, Petro Porosenko államfővel bizonyos kérdésekben megegyezett a délkelet-ukrajnai Doneck és Luhanszk megyéknek szánt humanitárius segítségnyújtással kapcsolatosan. „Porosenko elnök nem cáfolta, hogy nehéz a humanitárius helyzet (Ukrajnában), amelyet nem lehet másként, mint katasztrofálisnak jellemezni” – közölte a minszki találkozó után Putyin.

Oldrich Andrysek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ukrajnai képviselője ugyanakkor szerdai médiajelentések szerint azt mondta, hogy nincs humanitárius katasztrófa, csak „súlyos gondok” vannak Kelet-Ukrajnában. Szavai szerint Ukrajna keleti részében nem halnak éhen, szomjan emberek vagy fagynak halálra, mint például Szudánban, Irakban vagy Szíriában.

A Kommerszant orosz lap tudósítója szerint a minszki csúcstalálkozó után Oroszország és Ukrajna, valamint a két ország vezetői sokkal távolabb kerültek egymástól, mint előtte voltak: Putyin bírálta Ukrajna uniós társulási megállapodását, Porosenko pedig azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz történő csatlakozása, így a társult tagságról július 27-én aláírt megállapodása visszafordíthatatlan.

A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja arra hívta fel a figyelmet, hogy „mint azt várni lehetett, a minszki találkozót követően sem maradt abba Doneck és Luhanszk lövetése, és a délkelet-ukrajnai felkelők sem tették le a fegyvert. Mindazonáltal a tárgyalások, még ha gazdasági jelleggel is, de elkezdődtek.”

A Novaja Gazeta című ellenzéki orosz lap közben arról adott hírt, hogy az északnyugat-oroszországi Pszkovi területen múlt vasárnap óta orosz deszantosokat temetnek el titokban, akik vélhetően Ukrajnában vesztették életüket.

A lengyel nemzetvédelmi minisztérium szerdán elindította az ukrán hadseregnek szánt humanitárius segélyszállítmány első részét. Jacek Sonta, a tárca szóvivője a TVN24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a 320 tonnányi segélyt szállító kamionok egy Lviv melletti laktanyába indultak, és a lengyel hadsereg raktáraiból tartós élelmiszert, pokrócokat, matracokat, ágyneműt visznek.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azt mondta több európai lapnak, köztük a The Guardiannek adott nyilatkozatában, hogy a jövőben „láthatóbbá” válik a katonai szövetség jelenléte a keleti tagországokban. Megerősítette, hogy a jövő heti walesi NATO-csúcson a szövetség készenléti akciótervet fogad el, amelynek célja a gyors cselekvési képesség megteremtése „a jelenlegi teljesen új európai biztonsági környezetben”.

Carl Haglung finn védelmi miniszter szerdán közölte, hogy válsághelyzetekben történő katonai segítségnyújtásról szóló megállapodást ír alá a NATO a katonai szövetségben részt nem vevő Finnországgal a walesi csúcstalálkozón.