Daniel Fried, aki nagyköveti rangban teljesít szolgálatot az amerikai külügyminisztériumban, a lett sajtónak adott interjúban beszélt erről. Az ITAR-TASZSZ érdeklődésére az amerikai külügyminisztériumban megerősítették, hogy a lett sajtóban csütörtökön megjelent interjú hiteles.
Fried azt mondta egy kérdésre, hogy az Egyesült Államok legközelebbi európai uniós szövetségesein kívül az EU-hoz nem tartozó Norvégia és Svájc kész csatlakozni a szankciókhoz. Mint mondta, ezek az országok általában támogatják az európai uniós szankciókat, és most is ezt teszik. „Emellett tárgyalunk Dél-Koreával, Szingapúrral, konzultálunk Kínával, és folytatni fogjuk konzultációinkat” – mondta Fried.
Az amerikai diplomata szerint nehéz számszerűsíteni, hogy milyen károkat okozhatnak Oroszországnak az amerikai és az uniós büntetőintézkedések, de „a közvetlen hatásuk jelentős lesz, nem is beszélve a közvetettről”.
Fried felhívta a figyelmet arra, hogy Washington álláspontja szerint nem valamifajta új hidegháború bontakozik ki az Egyesült Államok és Oroszország között. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a helyzet odáig fajult, hogy szankciókat kellett foganatosítani Moszkva ellen.
Oroszország az ellene szankciókat alkalmazó országok mezőgazdasági termékeire behozatali tilalmat léptetett életbe, ami Magyarországnak mintegy 80 millió eurónyi veszteséget is jelenthet. Azaz az oroszokkal folytatott szankcióháborúval – Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazása szerint – „lábon lőttük magunkat”; Szijjártó Péter ezért kezdeményezte a magyar–orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívását.
