Összeült a Biztonsági Tanács az ukrán válság miatt

Az ENSZ főtitkárhelyettese kijelentette, hogy a legújabb fejlemények „a konfliktus veszélyes terjedését” jelzik.

MNO
2014. 08. 28. 21:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az értekezlet kezdetén a világszervezet politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese kijelentette, hogy a legújabb fejlemények „a konfliktus veszélyes terjedését” jelzik. A vészjelek egyike, hogy a NATO vezető tisztségviselői szerint legalább ezer, modern fegyverekkel fölszerelt orosz katona özönlött be Ukrajnába, és „emberveszteséggel járó közvetlen érintkezésbe került” ukrán katonákkal.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet nem mondott semmit a tudósítóknak az érkezésekor. A Nagy-Britanniát képviselő Mark Lyall Grant viszont jelezte, hogy „meg fogják kérdezni Oroszországtól, hogy miért vannak katonái Ukrajnában”. „Nagyon világos, hogy most orosz reguláris csapatok tartózkodnak Ukrajnában” – hangsúlyozta.

Az ülésen Csurkin felszólította az Egyesült Államokat, hogy „hagyjon fel a szuverén államok belügyeibe való beavatkozással”, hozzátéve, hogy az ukrán kormányerőknek többtucatnyi amerikai tanácsadó nyújt segítséget.

Samantha Power amerikai nagykövet szerint Oroszország, amely új frontot nyitott Ukrajnában, „leplezetlenül hazudott”, amikor letagadta a kelet-ukrajnai harcokban játszott szerepét, holott katonákkal, tankokkal és légvédelemmel támogatja a szakadárokat.

Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár a csütörtökön folytatott telefonbeszélgetése során egyetértett abban, hogy Oroszország felelős a kelet-ukrajnai erőszakért. Ezt az amerikai elnök közölte a Fehér Házban megtartott sajtótájékoztatóján, ahol azt is bejelentette, hogy szeptemberben a Fehér Házban fogadja majd Petro Porosenko ukrán elnököt.

Rámutatott, hogy Oroszország az ukrajnai beavatkozás következtében már annyira elszigetelődött, mint a hidegháború óta soha, és arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a „folytatódó behatolásért” további árat kell majd fizetnie.

Csütörtökön Washingtonban Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt közölte, több rendelkezésére álló lehetőséget mérlegelnek Oroszországgal szemben, amelyek közül a gazdasági büntetőintézkedések jelentik „a leghatásosabb eszközt, a legjobb eszközt”. „A katonai megoldás szerintünk nem a megfelelő megközelítés” – hangoztatta a külügyi szóvivő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kormánya ehelyett inkább olyan eszközöket mérlegel, amelyek elvezetnek a diplomáciai megoldáshoz.

Ismert, Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy orosz csapatok tartózkodnak Ukrajnában, erre hivatkozva Kijev az EU katonai segítségét kérte. Több tekintélyes orosz politikus cáfolta az ukrán elnök kijelentéseit, amelyekkel Kijev – szakértők szerint – egyébként csak a Nyugatra akar nyomást gyakorolni.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő délután a Hír TV-ben kijelentette, a konfliktus minden szereplője tudatosan lép most fel, de nem is biztos, hogy az orosz csapatok átlépték az ukrán határt.

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint ha egyáltalán igaz az állítás, hogy orosz katonák vannak Ukrajnában, azok egyenruhásokat alkalmazó magáncégek dolgozói lehetnek. Arra a kérdésre, hogy a NATO gyengébb-e az orosz hadseregnél, azt mondta, nem, az erről szóló retorika csak arról szól, hogy egyes NATO-tagállamok magasabb költségvetési forrást próbálnak kilobbizni az eddiginél. A kényszerhelyzetben lévő Porosenko nyilatkozatát Kaiser mindenképpen segélykérő nyomásgyakorlásnak tartja a nemzetközi közösség felé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.