Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő délután a Hír TV-ben kijelentette, a konfliktus minden szereplője tudatosan lép most fel, de nem is biztos, hogy az orosz csapatok átlépték az ukrán határt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsát mindenesetre – Nógrádi szerint – össze fogják hívni, de ott nem történik majd semmi, mert bármilyen döntést megvétózhatnak az oroszok. Úgy véli, az EU nem fog fegyvert adni Ukrajnának, mert Brüsszelnek esze ágában sincs beleavatkozni a konfliktusba. Porosenko ugyanakkor azt fájlalja, hogy közben a németek fegyverrel látják el a kurdokat a világ egyik másik forró pontján. Nógrádi a Hír TV-nek azt mondta, a helyzetnek nincs is katonai megoldása, csak politikai. Arra is rávilágított, a NATO sem telepít fegyvereket a Baltikum térségébe.
Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő ugyanígy látja: a jelenlegi helyzet semmiképpen sem tekinthető Ukrajna megszállásának. Ha egyáltalán igaz az állítás, hogy orosz katonák vannak Ukrajnában, azok egyenruhásokat alkalmazó magáncégek dolgozói lehetnek. Arra a kérdésre, hogy a NATO gyengébb-e az orosz hadseregnél, azt mondta, nem, az erről szóló retorika csak arról szól, hogy egyes NATO-tagállamok magasabb költségvetési forrást próbálnak kilobbizni az eddiginél. A kényszerhelyzetben lévő Porosenko nyilatkozatát Kaiser mindenképpen segélykérő nyomásgyakorlásnak tartja a nemzetközi közösség felé.
Orosz parlamenti politikusok hazugsággal vádolták Kijevet; Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó bizottsági elnöke kijelentette: „A hazudozás már az úgynevezett kijevi hatalom elválaszthatatlan sajátossága lett, ezért Porosenko úr már sem keleten, sem nyugaton nem lep meg senkit.”
Az alsóházi bizottsági elnök szerint semmilyen alapja nincs az orosz csapatok ukrajnai behatolásáról szóló kijelentéseknek. Hozzátette, hogy a (kijevi) „junta” továbbra is másokra hárítja a felelősséget. Leonyid Szluckij szerint az ukrán államfőnek nem kellene „fekete macskát keresnie a sötét szobában, ha az egyszer nincs is ott”. Szluckij szerint Petro Porosenko csak a világ közvéleményének figyelmét akarta Ukrajnára terelni azzal, hogy elhalasztotta törökországi útját az orosz csapatok állítólagos behatolására hivatkozva. „Úgy gondolom, a világ hamarosan elfogulatlanul fogja értékelni a kijevi junta tevékenységét és számos ország, az Európa Tanács tagállamai, amelyekkel folyamatos kapcsolatban állunk, már kezdik megérteni, hogy Kijevből hazugságáradat ömlik” – mondta a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette orosz populista liberális demokrata párt tagja.
Az EU szombati csúcstalálkozóján ismét napirendre veszik az Oroszország elleni szankciók ügyét – jelentette ki a német kancellár csütörtökön Berlinben. Angela Merkel elmondta: a kelet-ukrajnai helyzetről szóló jelentések „erősödő orosz katonai jelenlétről” szólnak és arról, hogy újabb térségeket ért el a válság. Ezért ismét foglalkozni kell a Moszkva elleni büntetőintézkedések ügyével. Az EU a válság diplomáciai megoldását szorgalmazza, de már a tagállami vezetők márciusi csúcstalálkozóján világossá tette, hogy nem riad vissza a szankcióktól – mondta a német kancellár.
Jevgenyij Szerebrjennyikov, a Szövetségi Tanács, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának alelnöke a Ria Novosztyinak ugyancsak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nincs jelen Ukrajnában és az ezzel ellentétes kijevi közlés csupán újabb hazugság. „Sokszor hallottuk az ukrán vezetés kijelentéseit, amelyek hazugságnak bizonyultak. Újabb kacsának vagyunk a tanúi” – hangoztatta az orosz szenátor, aki az Altáj-vidéki Hakasz Köztársaságot képviseli a felsőházban.
Jevgenyij Busmin, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke provokációnak tartja Petro Porosenko ukrán államfő vádját, miszerint orosz csapatok hatoltak be Ukrajna területére. A politikus szerint azért nem lehetnek orosz katonai egységek Ukrajnában, mert az oroszoknak nincs szükségük háborúra. Hozzátette: amint elhangzott Porosenko nyilatkozata, kapcsolatba lépett a Délkelet-Ukrajnával határos délorosz Rosztovi terület vezetésével, és „ott semmit sem tudtak” a behatolásáról.
Az orosz vezetésnek semmilyen érdekében nem áll Kelet-Ukrajna megszállása – mondta Andrej Kelin az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetének (EBESZ) bécsi válságtanácskozásán. Az orosz EBESZ-képviselő tagadta Oroszország Kelet-Ukrajnába való behatolását, hozzátéve: „egészen világosan megmondtuk, hogy Oroszországnak tíz határőrkatona kivételével nincsenek csapatai Kelet-Ukrajnában”. Egyúttal utalt arra, hogy Kelet-Ukrajnában humanitárius vészhelyzet van, és Oroszország azon fáradozik, hogy az ottani embereken segítsen.
Ismert, Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy orosz csapatok tartózkodnak Ukrajnában, Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva ki nem vonja az összes orosz katonát Ukrajnából, mivel – ahogy a miniszterelnök leszögezte – az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt.
Ukrajna akkreditált EU-nagykövete pedig közölte: hazája nagyszabású katonai segítséget kért az Európai Uniótól. Mihajlo Junger, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője a Hír TV-nek úgy fogalmazott, a mostani bejelentések belpolitikai mozgásra utalnak, ezzel együtt Ukrajna számít a nemzetközi erők pénzügyi és katonai segítségére. A Hír TV brüsszeli tudósítója szerint azonban katonai segítségre semmiképpen, legfeljebb az oroszok elleni újabb elítélő nyilatkozatokra és szankciókra számíthat Kijev. Ettől függetlenül számos európai politikus sietett elítélni a történteket, Angela Merkel német kancellár után a francia elnök is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményben tudatta, aggodalommal figyeli a Kelet-Ukrajnában – a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján – növekvő feszültséget. „Kijevi nagykövetségünk és más ukrajnai külképviseleteink útján folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a helyzetet, valamint kapcsolatban állunk európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintjük. A korábbiakban is következetesen képviselt álláspontunk alapján a válság kizárólag politikai úton történő rendezését tartjuk elfogadhatónak, ezért maximálisan támogatunk minden erre irányuló diplomáciai erőfeszítést. Az európai álláspont egyeztetésére jó alkalmat kínál az augusztus 30-i rendkívüli Európai Tanács-ülés, valamint az EU külügyminiszterek ezzel egy időben zajló informális tanácskozása” – olvasható a közleményben.
