A Der Spiegel című hetilap a hét végén számolt be arról, hogy a hírszerzés kémtevékenységet folytat Törökországgal szemben, annak ellenére, hogy NATO-tagállamról van szó. A hetilap ennél szenzációsabb értesülése ugyanakkor az volt, hogy a BND John Kerry jelenlegi amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetését is lehallgatta, nem pusztán elődjéét, Hillary Clintonét, akinek lehallgatásáról a hét közepén számoltak be német médiumok. A német kormány ez utóbbiakkal kapcsolatban azt állítja, hogy a BND nem figyelte meg rendszeresen és célzottan az amerikai kormányzat tevékenységét és tagjainak kommunikációját.
A „török kapcsolat” azonban – mint azt az idézett források a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak elmondták – más kategóriába tartozik. Törökországra ugyanis nem vonatkozik a „Merkel-doktrína”, aminek lényege, hogy barátok nem kémkednek egymással szemben.
Ankara a források közvetett utalása szerint nem tartozik a „szoros baráti körbe”. Ami Törökországban történik, az közvetlen hatással van Németország belbiztonságára. Ennek kapcsán utaltak a betiltott Kurd Munkáspárt tevékenységére, a különböző szélsőbal-, illetve szélsőjobboldali török csoportokra, a kábítószer-csempészetre, valamint általánosságban a bevándorlók bűnözői tevékenységére. Ismert az is, hogy a török kormány politikai céljainak megvalósításához támaszkodik a németországi török szervezetekre is. Mindennek súlyát alátámasztja, hogy az országban mintegy hárommillió török származású ember él.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint ez magyarázza, hogy Törökország a német hírszerzés főbb célpontjai közé tartozik. Az ilyen országokkal szemben a „legkedveltebb” hírszerzési tevékenységi mód a lehallgatás.
A német kormány álláspontja szerint egy másik, úgynevezett „monitoring” kategóriába tartoznak azok az államok, amelyekről csak nyíltan rendelkezésre álló információk gyűjthetők.
