A német lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint a Bundeswehr főfelügyelőjének a védelmi minisztériumból pénteken megküldött javaslatban az áll, hogy vállalják át partnerországoktól „katonai felszerelések, beleértve fegyverzet és lőszer Irakba szállításának” feladatát. A Bild szerint a Bundeswehr a „logisztikai támogatás” részeként egyebek között Romániából és Bulgáriából származó Kalasnyikov gépkarabélyokat juttathat el az IÁ ellen küzdő kurd erőknek.
Német részről egyelőre fegyvert és lőszert nem kell szállítani Irakba, Berlin hozzájárulása „kizárólag halált nem okozó katonai eszközöket”, többek között távközlési berendezéseket, aknakereső eszközöket, golyóálló mellényeket, sisakokat, katona-egészségügyi járműveket és „éjjellátó (infravörös) készülékeket” jelent – idézett a lap a bizalmas dokumentumból. Ugyanakkor Németország szükség esetén fegyverekkel is támogathatja az IÁ elleni harcot – jelezte Ursula von der Leyen védelmi miniszter a Bild pénteki, nyomtatott kiadásában közölt interjúban. „Ha egy népirtást csak német fegyverekkel lehet megakadályozni, akkor segítenünk kell” – mondta a miniszter, utalva arra, miszerint Németország szakíthat azzal a kül- és biztonságpolitikai alapelvvel, hogy nem szállít fegyvert háborús övezetbe.
Fegyver- és lőszerszállítmánnyal kívánja támogatni az iszlám szélsőségesekkel harcoló Bagdadot Csehország – közölte pénteken a cseh külügyminisztérium. „A Cseh Köztársaság azon dolgozik, hogy összeállítson egy hadianyagokat tartalmazó szállítmányt az Iszlám Állam terroristái ellen harcoló demokratikus iraki erők számára” – áll a minisztérium közleményében.
„A hadianyagot az iszlám radikálisok ellen harcoló bagdadi kormánynak vagy a regionális kurd kormánynak tervezzük eljuttatni” – pontosította a közlést David Frous, a tárca szóvivője. Hozzátette: a szállítmány pontos összetételét még nem határozták meg. A minisztérium ugyanakkor azt is mérlegeli, hogy a hadianyagot közvetlen támogatásként, vagy üzleti szerződés alapján küldje Irakba. Amennyiben közvetlen támogatásról lenne szó, akkor azt a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Az Európai Unió külügyi tanácsa pénteki ülésének fő témája az iraki válság volt, amellyel kapcsolatban az EU bár engedélyezte és üdvözölte, hogy egyes tagállamai fegyverszállításokkal támogatják az Iszlám Állam ellen harcoló kurd önvédelmi erőket, más tagállamok ellenkezése miatt nem született döntés uniós szintű fellépésről. Mindemellett több tagállam is bejelentette, hogy növelni fogja az iraki harcok elől elmenekült emberek számára juttatott humanitárius segélyek mértékét.
Az Iszlám Állam június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy „kalifátust” kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig a béke és stabilitás szigetének számító autonóm kurd tartomány ellen is harcot indítottak.
Iraki szunnita törzsi és vallási vezetők közölték pénteken, hogy bizonyos feltételekkel támogatnák az új iraki kormányt, amelynek szándékában áll leállítani a felekezeti alapú vérontást, és feltartóztatni a Bagdad ellen vonuló szélsőségeseket. A brit hírügynökség szerint a kisebbségi szunniták képviselői al-Anbár tartományban és máshol is listát állítottak össze a követeléseikről, és ezt szunnita politikusok révén eljuttatják a kormányalakítással megbízott Haider al-Ábádinak.
Egy szunnita szóvivő az első feltételnek azt nevezte, hogy a kormányerők és a síita milíciák állítsák le a támadásaikat al-Anbárban, mert „semmiféle tárgyalás nem lehet, miközben lövetik őket”.
