Az IZD Tower nevű felhőkarcoló az ENSZ bécsi irodáinak otthont adó épület mellett áll, és a média spekulációi szerint a felhőkarcoló tetején lévő, első látásra karbantartási helyiségnek tűnő építmény az ENSZ irodáiban telepített lehallgató készülékek jeleit fogadja.
Az FM4 rádióállomás tudósítása szerint a gyanús építményt légkondicionálóval szerelték fel, ami szokatlan, és jelezheti, hogy a helyiségben esetleg emberek dolgoznak, vagy az oda telepített elektronika hűtést igényel. A tető széléhez közel, 130 méteres magasságban lévő, becslések szerint 15 négyzetméteres építményt nehéz az utcaszintről észrevenni, és biztonsági kamerák figyelik.
Bár nem érkezett hivatalos megerősítés az építmény funkciójáról, a médiában megjelent hírek szerint a felső szinteket az amerikai ENSZ-delegáció használja annak 2001-es átadása óta, ez azonban nincs feltüntetve az épület földszinti csarnokában.
A külföldi jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség körüli botrány azzal robbant ki, hogy Edward Snowden, az egykori alkalmazott nyilvánosságra hozta az ügynökség megfigyelési gyakorlatait.
A kikerült WikiLeaks-dokumentumok alapján több európai országot is megfigyeltek, különféle módszerekkel. Amikor Németország tudomást szerzett arról, hogy a politikusok, köztük a kancellár, Angela Merkel telefonját is lehallgatták, az komoly diplomáciai konfliktushoz vezetett pár hónapja.
A fent említett dokumentumokból derült ki az is, hogy a magyar főváros is szerepel abban az illusztrációs anyagban, amely az ügynökség lehallgató-átjátszó központjainak helyszíneit tartalmazza. Tény, hogy a lehallgató-átjátszó központok felsorolása a 2010. augusztusi állapotot tükrözi.
A Cryptome amerikai internetes szakportál által is közzétett anyagot eredetileg a Der Spiegel új kiadásában is meg akarták jelentetni, végül azonban cenzúrázott változatban publikálták, a városok több mint felét törölték belőle. A térkép szerint Moszkvában két ilyen központ is működik, az egyikben a titkosszolgálatok dolgozói személyesen dolgoznak, a másikban elektronikus eszközök végzik az adatgyűjtést.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálta a nemzetközi lehallgatási ügyet, jelentette be korábban Pintér Sándor belügyminiszter. A miniszter jelezte: mióta a lehallgatásokról szóló információk Európa-szerte ismertté váltak, a hazai titkosszolgálatok megtették a szükséges lépéseket. A vizsgálatokat részben elvégezték, részben jelenleg is végzik, ha lesz olyan részük, amelyet nyilvánosságra kívánnak hozni, akkor tájékoztatják a közvéleményt. A hazai helyzetet egyébként az is fokozta, hogy – mint Georg Spöttle rámutatott a Lánchíd Rádióban – akár Orbán Viktor miniszterelnök telefonját is lehallgathatták az ügynökségnél.
Az előző ciklusban vizsgálóbizottságot is felállított a parlament, meghallgattak több minisztert és nagykövetet is, ám államtitokra hivatkozva azt nem árulták el, hogy kik tartozhattak itthon a lehallgatottak körébe. Csak annyi derült ki, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság a mandátuma lejártáig nem tudta befejezni. Megállapításaikról feljegyzést készítettek Kövér László házelnöknek.
Egy korábbi meghallgatáson az NSA igazgatója a terrorellenes harc fontos eszközének nevezte és védelmébe vette az ügynökség kémkedési-lehallgatási tevékenységét. Keith Alexander tábornok utalt arra, hogy az Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta nem is volt hasonló terrorcselekmény az ország ellen.
