Egységet mutatnának Ukrajna ügyében

Ukrajna az egyik fő téma, de szóba kerül az afganisztáni misszió és a csatlakozni akaró országok is.

Az úgynevezett korszakváltás a NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének ismételt középpontba állítása. Mindezzel párhuzamosan ez év végén lezárul a 13 esztendeje indított, NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci művelet, az ISAF.

A két fő téma annyiban érintkezik egymással, hogy a NATO az ukrajnai válság nyomán a további orosz szándékkal kapcsolatban megnövekedett aggodalmak miatt azt tervezi, hogy erősíti katonai jelenlétét a keleti tagországokban, a balti államokban, Lengyelországban és Romániában.

A nagy-britanniai NATO-csúcstalálkozóhoz szorosan kapcsolódik, hogy a tagállami vezetők találkoznak Petro Porosenko ukrán elnökkel is a NATO–Ukrajna Bizottság ülésének keretében.

A csúcs résztvevői emellett eszmecserét folytatnak a világ különböző térségeiben található partnerországok képviselőivel is az együttműködés szorosabbra fűzéséről.

A tanácskozás helyszínén, az egyébként is meglehetősen félreeső, a külvilágtól ezúttal különös gondossággal elzárt, zöldellő golfpályák által körbevett Celtic Manor pihenőközpontban Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és David Cameron brit miniszterelnök fogadta a résztvevőket. A „családi fotó” elkészülte után megkezdett első hivatalos ülésen Afganisztán helyzetét tekintik át – nem csupán a NATO-tagok, hanem a nemzetközi erőben részt vevő partnerek, valamint több nemzetközi szervezet képviselői is.

Délután a NATO-államok külügyminiszteri szinten konzultálnak a szövetséghez csatlakozni akaró országok – Grúzia, Montenegró, Macedónia, valamint Bosznia-Hercegovina – képviselőivel, majd kora este tartják a NATO–Ukrajna Bizottság ülését.

Este a NATO-csúcsvezetők munkavacsorán folytatják az eszmecserét, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

A NATO új főtitkárának, Jens Stoltenberg volt norvég kormányfőnek az október 1-jei hivatalba lépése új és kedvezőbb légkört teremt az észak-atlanti szövetség és Oroszország együttműködéséhez, de önmagában nem fog segíteni az ukrán válság megoldásában – vélekedett Jens Solberg jelenlegi norvég kormányfő.

Solberg szerint a newporti NATO-csúcs fő feladata az, hogy hangsúlyozza a katonai szövetség „teljes és elvi” egységét Oroszország ukrajnai akcióinak és a nemzetközi jog Moszkva általi megsértésének elítélésében. A norvég kormányfő szerint szükség van arra is, hogy a NATO segítséget nyújtson Ukrajnának hadserege korszerűsítéséhez.

Veszély esetén nem korlátozhatják a NATO tagállamait az olyan megállapodások, mint a NATO-Oroszország Alapító Okirat – fejtette ki a lengyel védelmi miniszter egy csütörtöki német lapinterjúban, megkérdőjelezve a szerződés érvényességét. Tomasz Siemoniak a Die Welt című lapnak adott interjúban kiemelte: a NATO-ban ugyan vita zajlik a Oroszországgal 1997-ben kötött megállapodás jelentőségéről és jövőjéről, de „a szövetségesek és a Nyugat számára világos, hogy Oroszország a Krím félsziget bekebelezésével és a határok átrajzolásával megsértette a szerződés előírásait”.

Ukrajna NATO-tagságának szorgalmazása kisiklathatja a békefolyamatot – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európa Tanács főtitkárával tartott moszkvai találkozóján. Az orosz diplomácia vezetője arra szólított fel, hogy külföldön hagyjanak fel az Ukrajna tömbön kívüliségének feladását és NATO-tagságát célzó „provokációkkal”, és folytassák az ukrán válság békés rendezését célzó cselekvést, biztosítsák Ukrajna nemzeti egységét.