Elmondása szerint a hidegháborús állapotokat állítaná vissza Oroszország ezzel a lépéssel, amely amellett, hogy gazdaságilag Oroszországot is sújtaná, saját légitársaságának, az Aeroflotnak is ártana. A légicég ugyanis részesül az átrepülő gépek után fizetett léginavigációs szolgáltatási díjból. A szakértő hozzátette: a légtér lezárása semminek sem kedvez, tárgyalási álláspontnak pedig gyenge a NATO-val szemben, hiszen egy kereskedelmi légitársaság profitjának csökkenése nem fogja „meghatni” az észak-atlanti szervezetet.
Mellékes hatásként a légi piac jelentős részét átrendezheti a lépés: azoknak a légitársaságoknak, amelyek Ázsiába az orosz légtéren keresztül repülnek, a döntés hatályba lépésével meg kellene kerülniük az országot. Például a skandináv SAS-nak vagy a Finnairnek ez nagyjából 30 ezer dollár plusz kerozinköltséget jelentene egy útra. A légtérzárással az egyébként is jó helyzetben lévő közel-keleti légitársaságok kerülnének még előnyösebb helyzetbe, például az Emirates és az Etihad Airways. Ezek a légitársaságok ugyanis most sem használják az orosz légteret Ázsia felé, mert dubaji, illetve abu-dzabi központjukból Oroszország érintése nélkül is ideális útvonalon tudnak Ázsiába repülni.
Magyarország légterében Feledi György elmondása szerint jelentős változásra nem kell számítani, az átrepülőforgalom megnövekedhet, de a HungaroControl várhatóan kellő professzionalizmussal tudja majd ezt a helyzetet is kezelni szükség esetén.
Feledi György elmondta még, hogy teljes légtérzárra – bár most csak az átrepülő forgalmat tiltanák az oroszok – egyszer már volt példa a kontinensméretű országban. 1981-ben az Egyesült Államokban a légiforgalmi irányítók sztrájkja miatt az egész ország légterében leállt a közlekedés. Ronald Reagan exelnök erre akkor úgy reagált, hogy visszavonhatatlanul elbocsátott 11 ezer irányítót és bevonta a hadsereg irányítóit. Ezt azzal indokolta, hogy senkinek nincs joga elzárni az amerikai eget a forgalom elől.
