Hollande rábólintott a francia légicsapásokra

A francia erők hétfőn kezdték meg a felderítő repüléseket Irak légterében.

„Ma reggel összehívtam a védelmi tanácsot és úgy döntöttem, hogy válaszul az iraki vezetés kérésére, engedélyezem a légi támogatást. De ennél tovább nem megyünk, nem lesznek szárazföldi erők és nem fogunk beavatkozni Irakban” – mondta csütörtökön a köztársasági elnök a mintegy 350 újságíró előtt tartott sajtótájékoztatója kezdetén.

Hollande utalt arra, hogy a francia légicsapások bármikor megkezdődhetnek. „A parlamentet tájékoztatni fogjuk, amint az első akciók megkezdődnek, azaz hamarosan” – fogalmazott az elnök. „A biztonság biztosítása a célunk a terroristák meggyengítésével” – tette hozzá.

Hollande szerint a terrorista mozgalom azért jöhetett létre a „szíriai káoszban”, mert a nemzetközi közösség nem tett ellene semmit. „A világot súlyosan fenyegető terrorizmus dimenziót váltott, még soha nem rendelkezett akkora anyagi, katonai és emberi tartalékkal, mint most” – hívta fel a figyelmet a francia elnök. Szerinte ez az újfajta terrorizmus nem egyszerűen vitatja az államokat, hanem a helyükre kíván lépni, s ehhez a legvédtelenebb lakosságot támadja meg, vallástól függetlenül.

A francia erők hétfőn kezdték meg a felderítő repüléseket Irak légterében. A gépek az Egyesült Arab Emirátusokból szálltak fel, ahol Franciaország jelenleg hat Rafale vadászgépet és mintegy ezer katonát állomásoztat.

Amerikai vadászgépek Észak-Irakban több támadást intéztek az IÁ egyik kiképzőtábora ellen, és legkevesebb 25 dzsihadistát megöltek, további 20-at megsebesítettek. Helyi lakosok csütörtöki közlése szerint a vadászgépek rakétái teljesen lerombolták az IÁ által júniusban elfoglalt, Moszultól mintegy 25 kilométerre délre fekvő Hamman al-Alilban lévő tábort. A terrorszervezet környezetéből származó Twitter-bejegyzések szerint az amerikai repülőgépek tíz támadást hajtottak végre.

Az amerikai légierő a múlt hónap óta rendszeresen támadja az IÁ állásait, támogatást nyújtva ezzel a terrorszervezet ellen harcoló észak-iraki kurd erők ellenoffenzívájához.

Ugyanaznap az iraki hatóságok közlése szerint Bagdadban több pokolgépes merényletet és aknavetős támadást követtek el, amelyekben legkevesebb 15-en meghaltak. A legsúlyosabb következményekkel járó robbantás az iraki főváros északnyugati részén, egy bevásárlóutcában történt, ahol négyen meghaltak és tízen megsérültek.

A belvárosban, egy cipőjavító üzlet mellett hárman meghaltak és nyolcan megsérültek egy másik pokolgépes merényletben, míg egy másik helyszínen, egy nagybani piacon hárman haltak meg és 11-en sérültek meg egy robbantásban. Egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában egy katonai járőrcsapat két tagja életét vesztette, négyen megsebesültek.

Aknavetős támadás is történt Bagdad déli külvárosaiban, a házakba becsapódó aknagránátok három embert megöltek rendőrségi jelentések szerint. Egészségügyi források megerősítették az áldozatokról szóló jelentéseket.

Eddig senki nem vállalta magára a felelősséget a merényletekért, amelyek olyan időszakban történtek, amikor az Iszlám Állam megpróbálja növelni az általa Irakban és Szíriában elfoglalt nagy területeket.

Az IÁ huszonegy kurd falut foglalt el Észak-Szíriában, miközben a szélsőségesek előrenyomulnak Ain-el-Arab török határváros felé – közölte csütörtökön egy pesmerga (kurd harcos) tiszt. Öcalan Iso, az YPG kurd fegyveres csoport parancsnoka azt mondta, hogy az IÁ harcosai nehézfegyverzetet – például harckocsit – vetettek be az összecsapásban. A támadás után a kurd harcosok felszólították a térségbeli kurd pártokat, hogy nyújtsanak katonai segítséget egységeiknek a terrorszervezet elleni küzdelemhez. Iso elmondta, hogy egyebek mellett a török Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatását kérték.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) megerősítette, hogy az előző nap kezdett offenzíva során az IÁ nagyszámú fegyverese bevette a szóban forgó kurd falvakat. Az OSDH azt is közölte, hogy a szíriai kormány robbanóanyagokkal töltött hordókat dobott le az észak-szíriai Báb városára, a támadásban legalább tizenketten meghaltak és többtucatnyian megsebesültek. A szervezet szerint a halálos áldozatok száma tovább növekedhet, mivel sok a súlyos sebesült.

Az IÁ egyik volt túsza beszélt a lefejezésekről az al-Arabíja hírtévének csütörtökön. Elmondása szerint James Foley amerikai újságíró és sorstársai a lefejezésükről készült videókon azért tűnnek viszonylag nyugodtnak, mert nem tudják, hogy meg fognak halni. A Szíriában áprilisban kiszabadult francia háborús tudósító, Didier Francois a radikális milícia fogságában megélt tapasztalatai alapján elmondta: a szélsőségesek számos alkalommal fenyegetőznek kivégzéssel anélkül, hogy végrehajtanák. A terroristák például rendszeresen készítettek elő keresztre feszítéseket, amelyeket aztán nem vittek végbe.

„Az áldozatok a felvételeken egyszerűen nem tudják, hogy valóban a kivégzésük előtt állnak” – mondta Francois. Közlése szerint az emberrablók Foley-val bántak a legborzalmasabban, mert megtaláltak nála egy fényképet, amelyen fivére látható amerikai egyenruhában.

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában határozottan elítéli, hogy az IÁ meggyilkolta James Foley és Steven Sotloff újságírót és David Hainest, egy segélyszervezet munkatársát. A dokumentum szerint az EU-nak minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia, hogy támogassa az iraki hatóságok küzdelmét a szervezet ellen. Emellett az EP sürgeti, hogy a nemzetközi közösség vágja el az IÁ-t pénzforrásaitól és találjon politikai megoldást a szíriai konfliktusra.

Az „iszlám kalifátus” létrehozása és térnyerése és más szélsőséges erők iraki és szíriai tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent az európai államok biztonságára – fogalmaz határozatában az EP.

A dokumentum leszögezi: nem maradhatnak büntetlenül a polgári lakosság elleni támadások, a gyilkosságok és a szexuális erőszak elkövetői Irakban és Szíriában. Az etnikai hovatartozás vagy politikai meggyőződés, vallás, hit vagy nem alapján indított, civilek elleni támadások emberiesség elleni bűntettnek számítanak – emlékeztet az EP állásfoglalása.

Hölvényi György fideszes EP-képviselő a szavazás után kiadott közleményében kiemelte: a parlamenti határozat hangsúlyosan foglalkozik az iraki és szíriai keresztények üldöztetésének kérdésével. A határozat szövege rámutat, hogy a keresztény és más kisebbségek elidegeníthetetlen joga, hogy szülőföldjükön, méltóságban, egyenlőségben és biztonságban éljenek, vallásukat szabadon gyakorolják. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a keresztény kisebbségek, a jezidik és síita muszlimok ellen az Iszlám Állam által elkövetett bűnök a vallási tisztogatás utolsó lépéseit jelentik a régióban.

„A legnagyobb üldöztetést Irakban ma a keresztények szenvedik el. Az Iszlám Állam terjeszkedése az iraki keresztények végleges elüldözését és eltüntetését jelenti ma, a 21. század elején, aminek következtében egy ősi, kétezer éves keresztény kultúra tűnhet el a föld színéről” – áll Hölvényi közleményében, amely szerint a politikus a térségben zajló eseményeket napjaink legsúlyosabb emberi tragédiájának tartja.