Azt hangoztatta, hogy Washington „különböző módokon segítette az ILIÁ-t (Iraki és Levantei Iszlám Állam, később csak Iszlám Állam, IÁ) Szíriában”. Mint mondta, „a dzsihadisták az egyik nap Szíriát fenyegették, a másik nap már Irakot, s ez a fenyegetés más országokat is elérhet. Ezt a fenyegetést még nem értették meg komolyan, és még nem határozták el magukat komoly fellépésre” az amerikaiak a dzsihadistákkal szemben.
Megfigyelők utalnak rá, hogy az Egyesült Államok kezdeményezte nemzetközi koalíció létrehozását az IÁ elleni harcra, s ezt üdvözölte az iraki kormány is. Az amerikaiak Bagdad kérésére egyre több légi támadást indítanak a dzsihadisták ellen. Washington és a síita Teherán mindamellett tagadta eddig, hogy együttműködést terveznének a szélsőséges szunnita Iszlám Állam elleni küzdelemben.
„Nem fogunk katonai akciót egyeztetni vagy hírszerzési anyagokat megosztani Iránnal, és nincs is ilyen tervünk” – jelentette ki Marie Harf amerikai külügyi szóvivő. Az Egyesült Államok emellett „persze nyitott a közös (diplomáciai) fellépésre” Iránnal, „amint az a múltban is történt”, főként Afganisztán esetében, ahol Teherán és Washington 2001 végén együttműködött Hamid Karzai elnök kormányzatának létrehozásában a tálibok megbuktatása után – tette hozzá a szóvivő.
Az iráni diplomácia egyik szóvivője tagadott bármilyen együttműködést az Egyesült Államokkal. Iráni illetékesek ugyanakkor többször is elmondták, hogy segélyekkel és tanácsokkal látják el a dzsihadisták ellen küzdő bagdadi kormányt és az iraki kurdokat, amint Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét is.
