Navracsics: A kapcsolatápolást ki kell építeni

A Die Welt című konzervatív német lap a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút.

Arra a kérdésre, hogy milyen lehet Magyarország és az Európai Bizottság új kapcsolatrendszere, amelynek kialakítását Orbán Viktor kormányfő elvárja, az Európai Bizottságba jelölt politikus elmondta, hogy eddig kevés kapcsolat volt a mindenkori magyar uniós biztos és a magyar kormány között. A „kapcsolatápolást ki kell építeni”, hiszen a legtöbb tagországban megszokott, hogy a brüsszeli testületbe delegált tag a közös európai érdekek képviselete mellett „információs csatornát” jelent a hazai kormány és a bizottság között, „természetesen úgy, hogy ez nem fajul lobbizássá” – fejtette ki Navracsics Tibor.

Arra a kérdésre, hogy megkapja-e a bővítési-szomszédságpolitikai biztosi pozíciót, és ha igen, akkor melyek lennének a legfontosabb feladatai, azt mondta, hogy a döntést a bizottság elnöke hozza meg, a legfontosabb feladat pedig a nyugat-balkáni országok belépésének előkészítése lenne, valamint a bővítés mint célkitűzés fenntartása.

Bennfentes brüsszeli források szerint a vámügyi biztosi pozíciót foglalhatja el Navracsics Tibor az Európai Bizottságban. A korábbi értesülések még arról szóltak, hogy a képviselő a szomszédságpolitikai területet kapja.

Ismert, szeptember 2-án kezdődött meg zárt ajtók mögött a biztosjelöltek meghallgatása, Navracsics szeptember 3-án tárgyalt az Európai Bizottság elnökével. Jean-Claude Juncker szeptember 10-éig nevezi meg a brüsszeli testület új összetételét.

Hangsúlyozta, hogy a bővítés nem pusztán gazdasági kérdés, hanem fontos ügy „Európa geostratégiai stabilitásának” szempontjából. Így volt ez a közép-európai országok, majd Horvátország csatlakozása esetében is, a nyugat-balkáni országok, mint Szerbia és Montenegró csatlakozása pedig tovább erősítené a stabilitást – mondta Navracsics Tibor.

A szomszédságpolitikában „Ukrajna mélyebb bevonása az első perctől kezdve fontos téma lesz”, de az „arab térség”, illetve a térség országaiban az „arab tavasz” utáni átalakulás is a fontos ügyek közé tartozik – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor szerint nem lehetséges konszenzus az EU-ban az ukrán válsággal kapcsolatban, mert Lengyelország biztonságpolitikai kérdésként tekint a helyzetre, Magyarország viszont gazdaságilag közelíti meg a kérdést, a miniszter azt mondta, hogy mindez „egyszerűen a tények leírása”, és Szlovákia is osztja a magyar véleményt.

Robert Fico szlovák miniszterelnök mondta ki elsőként, hogy az Oroszország elleni szankciók „kontraproduktívak” – mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzátette: érthető, hogy Lengyelország és a balti államok a földrajzi helyzetük és múltjuk miatt fenyegetve érzik biztonságukat, de „egy szlovén vagy magyar valószínűleg másként éli meg” az ukrajnai konfliktust, és nemcsak azért, mert a válságövezettől távolabb élnek, hanem azért is, mert Lengyelországban és a balti országokban a szovjet uralom „sokkal brutálisabb volt, mint nálunk”.

Kiemelte: Orbán Viktor azt fejtette ki, hogy szankciókkal nem lehet megoldani az ukrán válságot, és „attól tart, hogy mi sokkal inkább rászorulunk az orosz nyersanyagokra, mint Oroszország a mi termékeinkre”.

Hangsúlyozta: „a szankciókkal csak azt fogjuk elérni, hogy Oroszország még inkább elfordul Európától”. Már látszanak is az első jelek, hiszen Moszkva Kínától és más országoktól szerzi be, amit nem kap meg Nyugaton, és ezekbe az országokba exportál nyersanyagokat, aminek az a végeredménye, hogy „Európa gyengébb” lesz, Oroszország pedig „hátat fordít Európának” – fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter, megjegyezve, hogy „Orbán Viktor nincs egyedül ezzel a véleménnyel, legfeljebb ő mondja ki a legvilágosabban”.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország „hintapolitikát” folytat, hiszen elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de elutasítja az Oroszország elleni szankciókat, azt mondta, hogy „ez csak azt a véleményünket tükrözi, hogy a szankciók hatástalanok lesznek”.

Magyarország a szankciókat leginkább megszenvedő öt uniós tagállam közé tartozik, de betartja a szankciókat, „lojális az EU-hoz” és „lojális a NATO-hoz”, ugyanakkor olyan megoldást szorgalmaz, amely kevésbé árt az EU-nak és alkalmasabb a válság rendezésére – mutatott rá Navracsics Tibor. „Érdekeltek vagyunk a konfliktus megoldásában, hiszen ha ez nem sikerül, akkor Magyarország, így vagy úgy, a legnagyobb vesztesek közé kerül” – jelentette ki a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fél-e Oroszország hatalmától és Európa gyávaságától, és vajon bízik-e abban, hogy a Nyugat megvédi Oroszországtól, Navracsics Tibor azt mondta, hogy Magyarországnak „rossz tapasztalatai vannak a Nyugat szolidaritásáról”, hiszen a Nyugat 1945-ben és 1956-ban sem állt ki Magyarország mellett.

„Személyesen mégis bízom abban, hogy NATO- és EU-tagságunk megfelelő védelmet biztosít”, és abban, hogy „manapság Nyugat-Európa politikusai is tudják, hogy a kelet-európai országok teljes mértékben Európához tartoznak” – tette hozzá. Hangsúlyozta: „nagyon hamar meglátjuk, hogy megvéd-e minket a Nyugat”. A balti államok NATO-támaszpontokat és a szövetség erősebb katonai jelenlétét igénylik a területükön, és „fontos teszt” lesz, hogy a NATO teljesíti-e ezeket a kéréseket.

Hozzátette: Magyarország nincs annyira fenyegetett helyzetben, mint a balti államok, de Magyarországon is erősödhet a biztonságérzet, ha a NATO erősíti jelenlétét a Baltikumban. Amennyiben viszont az észak-atlanti szövetség elutasítja a balti köztársaságok kéréseit, „a magyarokban felmerülhet a gyanú, hogy nekünk sem segít majd a NATO, ha hasonló helyzetbe kerülünk” – mondta Navracsics Tibor.