A képviselők minden poszton támogatták a kormányfő jelöltjeit, kivéve a védelmi és a belügyminisztériumot. E két tárca vezetőjének kiválasztásához ezért a miniszterelnök egy hét türelmi időt kért. A két posztot addig átmenetileg maga tölti be a polgárháborús körülmények közt élő Irakban.
A 62 éves Abádira vár az a feladat, hogy egyesítse az országot a szélsőséges Iszlám Állammal szemben, amelynek szunnita harcosai június óta lerohanták Szíria és Észak-Irak jelentős területeit, arab kalifátust kiáltva ki, s amelynek előretörése azzal fenyeget, hogy felekezeti vonalak mentén szétszakítja az országot. Abádinak szeptember 11-éig kell kormányt alakítania.
A hétfői szavazás során a kurdok kérdése is előkerült, akik azt kérték az iraki parlamenttől, hogy csatolják a kurd autonóm tartományhoz az IÁ által fenyegetett, többségében kurdok lakta észak-iraki területeket, azaz Kirkuk, Ninive és Dijála tartományokat; Abádi ígéretet tett a helyzet rendezésére.
A kormányfő emellett méltatta a síita milicistákat, akik önkéntesen fegyvert fogtak az iszlamisták ellen, és javaslatot tett egy nemzeti gárda felállítására, ahova integrálná az önkénteseket. Abádi ígéretet tett az Iszlám Állam offenzívájának nyomása alatt szinte teljesen összeomlott iraki hadsereg újjáépítésére is.
Barack Obama amerikai elnök telefonon beszélt az új iraki miniszterelnökkel, és az USA elkötelezettségéről beszélt az iszlamisták legyőzésében – közölte washingtoni idő szerint hétfőn a Fehér Ház. A felek egyetértettek abban, hogy az új iraki kormánynak haladéktalanul konkrét lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy választ adjon az irakiak törekvéseire és jogos sérelmeire. Abádi a maga részéről hangoztatta elkötelezettségét, hogy együttműködjön minden iraki közösséggel, valamint az ország nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fokozza Irak képességeit a közös ellenség elleni harcban. Barack Obama elnök a tervek szerint szerdán ismerteti majd stratégiáját az IÁ legyőzésével kapcsolatban.
A The New York Times kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a védelmi minisztérium háromszakaszos akcióterve keretében akár három évig is elhúzódhat az IÁ felszámolása. A három szakaszból az első az iraki légicsapásokkal már megkezdődött. A következő fázisban az iraki hadseregnek és a kurd harcosoknak nyújtott tanácsadással, kiképzéssel és fegyverszállítással fokozzák az erőfeszítéseket. A harmadik szakaszban az IÁ szíriai erőinek megtörésére összpontosítanának.
John Kerry amerikai külügyminiszter jelentős mérföldkőnek nevezte a Irak „új és befogadó” kormányának megalakulását, amit Washington feltételül szabott Bagdadnak az IÁ terroristái ellen nyújtott katonai támogatás kiszélesítéséhez. Az amerikai diplomácia vezetője közölte: kedden a Közel-Keletre utazik, hogy az IÁ legyőzésére Kanada és Ausztrália részvételével létrejött amerikai-európai koalíció kiszélesítéséről tárgyaljon. A koalíció szerinte hónapokig, talán évekig fenn fog állni. Kerry szavai szerint „minden országnak” részt kell vállalnia az IÁ jelentette fenyegetés felszámolásában. A külügyminiszter hozzátette, hogy az együttműködés kialakításában kulcsszerepe lesz az ENSZ-közgyűlés hamarosan megnyíló 69. ülésszakának.
Az amerikaiak többsége (71százalék) közvetlen fenyegetésként értékeli hazájára az IÁ-t, és támogatja az ellene való katonai fellépést, bár a szárazföldi támadás támogatói kisebbségben vannak – derült ki a CNN hírtelevízió és az ORC International közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott közös felméréséből.
Az amerikaiak 30 százaléka szerint ugyanakkor Barack Obama elnöknek nincs világos terve az IÁ terroristáival szembeni fellépésre, és 55 százaléknak (43 százalék ellenében) negatív véleménye van arról, ahogy az elnök a fegyveres erők főparancsnoki tisztét ellátja. A túlnyomó többség szerint Obamának a kongresszus támogatását kellene kérnie az IÁ elleni fellépéshez, a törvényhozásnak pedig támogatnia kellene az elnököt.