Őket nem szeretik a németek

Csak 7 százalék örülne roma szomszédnak.

A reprezentatív kutatás szerint a német lakosság körében valamennyi kisebbség közül a szintiket és a romákat kedvelik a legkevésbé. A felmérésben mellettük a menedékkérők, a zsidók, a kelet-európaiak, az olaszok, a fekete bőrűek és a muzulmán vallásúak megítélését vizsgálták, és kimutatták, hogy messze a szintik és a romák iránt a legkisebb a rokonszenv. Kimutatták azt is, hogy a lakosság csupán 3,4, illetve 3,5 százaléka tartja nagyon rokonszenvesnek a roma, illetve a szinti közösség tagjait.

Az ellenérzések egyik fő dimenziója az idegenség érzete: a német lakosság 26 százaléka véli úgy, hogy a szintik és a romák életformája nagyon nagy mértékben eltér a többségi társadalom életmódjától. Ugyanezt az arányt mérték a muzulmán vallásúakkal kapcsolatban is. Ennél nagyobb arányban egyik további vizsgált kisebbséggel kapcsolatban sem vélekedtek úgy a németek, hogy nagyon jelentős az életmódbeli különbség.

Az elutasítás-befogadás egyik legpontosabb mutatójának az számít, hogy mennyiben érzékelik a többségi társadalom tagjai gondnak azt, ha környezetükben letelepedik egy adott kisebbséghez tartozó személy vagy család. Az ADS felmérésében azt mutatták ki, hogy a németek 31,3 százaléka szerint inkább kellemetlen (10,9 százalék), kellemetlen (8,5 százalék), vagy nagyon kellemetlen (11,9 százalék), ha a szomszédságban szintik vagy romák jelennek meg, és csupán 7 százalék véli úgy, hogy nagyon kellemes az EU legnagyobb kisebbségének tagjai környezetében lakni.

Az uralkodó véleményáramlat szerint a megkülönböztetésért és elutasítottságért nem a többségi társadalom, hanem a szintik és a romák a felelősek. Ezt jelzi, hogy a német lakosság 49 százalékának meggyőződése szerint a szintik és a romák magatartása ellenséges viszonyulást vált ki a lakosságban. Ennél magasabb – 51 százalékos – arányt csak a muzulmán vallásúakkal kapcsolatban regisztráltak.

A német lakosság csaknem 50 százaléka úgy véli, hogy a szintik és a romák közösségét hátrányos megkülönböztetés éri Németországban, és mindössze 4,3 százalék számít arra, hogy a szintik és a romák élethelyzete javul majd a jövőben – mutatta ki az ADS felmérése.

Christine Lüders, a kormánytól független állami hivatal vezetője drámainak nevezte a vizsgálati eredményeket. „A lelketlenség, a tudatlanság és az elutasítás végzetes keveréke megágyaz a szintik és a romák kirekesztésének” – mondta a szakember.

Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke hozzátette: a felmérés kimutatta, hogy „mindig mozgósítani lehet a mélyen gyökerező előítéleteket\", és a „cigány ellenségképpel” nemcsak a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) operál politikai propagandájában, hanem vezető politikusok is az állítólagos szegénységi bevándorlásról szóló vitában.

Az ellenzéki Zöldek cselekvésre szólították a kormányt. „Szégyen, hogy a szintik és romák elleni tömeggyilkosság után csaknem hetven évvel még mindig ennyire elterjedtek a rasszista előítéletek” – kommentálta közleményben a kutatási adatokat a Zöldek két parlamenti képviselője, Volker Beck és Tom Koenigs, hozzátéve, hogy „legfőbb ideje változtatni ezen, a politikában, az államigazgatásban, az iskolákban és a médiumokban”.

A szociáldemokraták részéről (SPD) Guntram Schneider, az Észak-Rajna–Vesztfália tartományi kormány társadalmi integrációért felelős minisztere közleményében riasztónak nevezte az eredményeket. Kiemelte: a német lakosság nagy részében nem tudatosult, hogy egyenlő jogok illetik meg az EU valamennyi polgárát. Hozzátette, hogy az unió legnagyobb, mintegy 6 milliós kisebbségének diszkriminációja „az európai eszme elvetését jelenti”.