Saját magát zabálhatja fel az Iszlám Állam

Többek között a zenét, a rajzot, a történelmet és az iszlámot is eltörölték a tantárgyak közül. A kultúráját, identitását vesztett lakosság vajon meddig tűri az ámokfutást?

Nem meglepő, hogy a kémia és a fizika mellett a filozófiát is száműzték a tantárgyak közül, annál ellentmondásosabb viszont, hogy keresztény vallásismeret mellett az iszlámot sem lehet többé a régi formában oktatni a gyerekeknek.

Ahogy a korábban Szíriában is élő Sógor Dániel portálunknak megjegyzi, itt már nincsenek dogmák vagy tankönyvek. A szunnita ideológiát is csupán annyira követik, amennyire érdekükben áll. A hírek szerint Egyiptomból is érkeznek „tanárok”, a lényeg csupán annyi, hogy a dzsihadisták elvárásainak megfelelően tanítsák a nebulókat. Ez alatt leginkább az ábécé elsajátítását és a Korán olvasását kell érteni. A klasszikus értelemben vett iskolai oktatás viszont megszűnt, a tanárok nagy része ugyanis elmenekült a fenti városokból.

Ritkán látható kulturális rombolásnak lehetünk tanúi, de miképp az ELTE meghívott oktatója is megjegyzi, az Iszlám Állam harcosainak gondolkodásmódja nem új keletű. A múltbeli totalitárius rendszerek is hasonló módszerekkel éltek a kultúra „gleichschaltolása” terén, gyakorlatilag mindent eltöröltek, ami a múltban gyökerezett, így a felnövő generációk már nem is kerültek kapcsolatba bizonyos szokásokkal, tantárgyakkal, könyvekkel vagy éppen dalokkal. Az IÁ hisz abban, hogy sikerül létrehoznia egy nemzetállamok feletti összarab országot, és erre tulajdonképpen meg is van az esély. A több ezer meggyilkolt szülő után maradt fiatal árva most éri el az iskolás kort, beléjük már lehet plántálni az új tanokat, hű katonákat nevelnek belőlük. Ez egyben utánpótlásképzés is, a világhálón fellelhető videók tanúsága szerint legalábbis az IÁ területein gőzerővel zajlik a gyerekkatonák kiképzése szellemi „pallérozásukkal” párhuzamosan.

Az új pánarab kalifátus pedagógusainak rövid továbbképzést tartanak, hogy azok már a megreformált tanokat tudják majd továbbadni a diákoknak. Mint azt Abdul-Fattah Munif, az ELTE arabistája magyarázza, az Iszlám Állam alternatív iszlám oktatása leginkább az ultraortodox szalafitákhoz áll a legközelebb. Ennek lényege az úgynevezett tiszta iszlám hit hirdetése, elvei élesen szemben állnak a nyugati modernizációval. A Muszlim Testvériség és a Hamász is ezt az irányzatot vallja. A társadalom totális újraszervezése iszlám fundamentalista alapon, gazdaságilag egyfajta iszlámszocializmus kiépítése és a közösség által választott kalifa által irányított állam – mindezek szerepelnek a szalafita irány céljai között. Ennek egy ortodox, rendkívül szélsőséges válfajának bevezetésén dolgozik most az IÁ.

A dzsihadisták biztosra mennek. Nem elég, hogy a tanárok rajta tartják a szemüket a nebulókon, titkosrendőrségük tagjai is folyamatosan figyelik majd, nehogy valaki a sariával összeegyeztethetetlen képeket nézegessen, nem megfelelő ruhát hordjon, esetleg a korábban az iskolákban reggelente eljátszott szíriai himnuszt dúdolja. A Magyarországi Muszlimok Egyházának hittanáraként is dolgozó Munif a brit imámok fatvájához hasonló lépésként értékeli egy szaúdi hittudós nemrégiben tett javaslatát, aki arra szólította fel az IÁ területén élőket, hogy végezzenek minél több szélsőséges harcossal, majd meneküljenek a térségből. Al-Baghdadit, az IÁ vezetőjét egyenesen eretneknek bélyegezte.

Bár a terrorszervezet állásait amerikai gépek bombázzák, egyetlen arab kormány támogatását sem élvezi, és több egyházi vezető is ellene fordult, egyelőre még sincs végveszélyben. Hiába írják újra a vallási előírásokat, rombolják le a nemzeti kultúrát, Moszulban például egyelőre inkább támogatja jelenlétüket a lakosság. Az ELTE arabistája szerint ennek végtelenül egyszerű az oka: az embereket a mindennapi betevő és a fizikai biztonság érdekli. Ha ez megvan, tulajdonképpen mindegy, milyen szellemi táplálékot kap gyerekük az iskolában. Ráadásul a „muszlimok egyenlők, a muszlimok testvérek” felhívás komoly mozgósító erővel bír manapság is Irakban vagy Szíriában.

Az Iszlám Állam fegyvereseinek száma jelenleg valahol 50 és 100 ezer fő között lehet. Bevételeiket emberrablásokból, szabályos embervásárokból (főképp kislányokat adnak el piacokon) szerzik, és természetesen az olajeladásból. A kezükben lévő kőolajat simán eladják a feketepiacon, Szíriában hat, Irakban két olajmezővel rendelkeznek, és napi 80-100 ezer hordó a kitermelésük, ami 8-9 millió dolláros bevételt jelent. Az olajeladással ugyanaz a helyzet, mint az emberrablásokkal: az USA és Nagy-Britannia hiába szólítják fel a nyugat-európai országokat, hogy ne fizessenek a terroristáknak emberéletekért és olcsó energiáért, az IÁ továbbra is számíthat a bevételre innen.

Úgy fest, hogy amíg a fenti módon csöpögtetik a pénzt a dzsihadistáknak, meg fogják tudni tartani városaikat és marad a brutális erőszak, illetve a kultúrarombolás. A problémájuk ott kezdődik majd, ha a szunnyadó szíriai és iraki nemzeti érzés egyszer feltör az emberekből.