A törvénymódosítás 2015. január 1-jével lép életbe, a norvég lányok 2016 nyarán kapják meg az első behívókat. Norvégia az első európai állam és az első NATO-tagország, amely ilyen intézkedést hozott.
A skandináv ország évtizedek óta különös súlyt helyez a nemek egyenjogúságára. Egy 2008-as törvény szerint a nők aránya a társaságok és kereskedelmi szervezetek vezetésében nem lehet alacsonyabb 40 százaléknál. Ugyanez vonatkozik a különféle társadalmi intézményekre és politikai pártokra is.
Norvégiában 18 éves kortól sorozzák be a fiatalokat. Attól függetlenül, hogy a lányok számára eddig nem volt kötelező a katonai szolgálat, sokan közülük önként jelentkeztek a hadseregbe. Az idén behívott nyolcezer sorköteles fiatalnak például 12,5 százaléka nő. A katonai szolgálat időtartama a törvény szerint 19 hónap, de a valóságban ritkán haladja meg a 12 hónapot. Ráadásul a behívottak mintegy fele a Nemzeti Gárdához kerül, ahol a katonai szolgálat csak 7 hónap, de azt is több rövidebb időszakra aprózzák fel.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a hadsereg létszáma a törvénymódosítással nem változik, az intézkedés célja az, hogy növeljék a nők arányát. A nőkre is kiterjedő sorkötelezettség lehetővé teszi, hogy a legjobb és legmotiváltabb újoncokat hívják be – hangsúlyozta Ine Eriksen Soreide (női) védelmi miniszter.
