Az MTI birtokába jutott kérdéssor, és az arra adott válaszok tanúsága szerint a néppárti képviselők kérdésére, miszerint hogyan óhajtja Navracsics Tibor ellensúlyozni, hogy a szerintük egyik legfontosabb uniós program, az Európa a polgárokért költségvetése csaknem negyedével csökkent ebben a pénzügyi periódusban, Navracsics efölötti mély sajnálkozását fejezi ki, rámutatva, hogy a bizottság a program költségvetésének szinten tartását javasolta.
A csökkentést biztosként Navracsics Tibor a hozzá tartozó területek szinergiáinak kihasználásával szeretné ellensúlyozni, annak érdekében, hogy ahol ez lehetséges, minden program erősítse az európai polgárság gondolatát, valamint a párbeszédet az állampolgárokkal. Az európai identitást és polgárságot erősíti a válaszok tanúsága szerint az is, hogy az Erasmus+ diákcsereprogram elősegíti a nyelvi sokszínűséget és a többnyelvűséget, a kultúrát támogatni hivatott Kreatív Európa előmozdítja a kultúrák párbeszédét és a kulturális sokszínűséget, az Európai Örökség védjegy pedig megerősíti a polgárok kapcsolatát a közös kulturális örökséggel. Külön méltatja a magyar kijelölt biztos az Erasmus+ identitásképző, megerősítő és megértést elősegítő szerepét.
A néppárti képviselők által a felsőoktatás úgynevezett bolognai rendszerű átalakításával, és annak hatásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva Navracsics azt írja: annak célja a felsőoktatás javítása, a különféle oktatási rendszerek összekapcsolása, annak szavatolása, hogy minél jobban kiegészítsék egymást, biztosként pedig a folyamat erős hajtóereje óhajt lenni. A kijelölt biztos szerint a bolognai folyamat összehasonlíthatóbbá, átláthatóbbá, áttekinthetőbbé és vonzóbbá tette az európai egyetemeket, amihez az uniós politikák is hozzájárultak. Mint Navracsics írja: a folyamat modellként szolgál a világban a felsőoktatási együttműködésre, figyelemre méltó eredményeket ért el, és pozitív változásokat ösztönöz az európai felsőoktatásban.
Fél tucat kiemelt célt nevezett meg Navracsics Tibor szerda este az Európai Parlament brüsszeli székházában. A biztosjelölt meghallgatásán hitet tett a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, emellett visszautasította, hogy ne lenne elkötelezett európai.
Navracsics pénteken hat újabb kérdést kapott az EP oktatási és kulturális bizottságától, kettőt-kettőt a jobbközép néppárti, a liberális, valamint az euroszkeptikus frakció tagjaitól. A magyar jelöltnek vasárnap este kilenc óráig el kellett juttatnia írásbeli válaszait a pótlólag feltett kérdésekre. Ezeket az EP oktatási és kulturális bizottsága hétfő délután megvitatja, majd szavazással dönt arról, hogy támogatja-e a jelöltet.
„Mindazonáltal látok lehetőséget a javulásra” – írja az MTI birtokába került válaszában Navracsics Tibor, rámutatva: egyenlőtlen a fejlődés, államok között, és esetenként országokon belül is nagyok a különbségek, egyes szakokon hiányosságok vannak a háromosztatú (bachelor, master, doktori) képzés megvalósításában, a tanulmányi kreditek alkalmazásának következetességében és a masterképzések céljaiban és típusaiban. „Úgy vélem, a külföldi diplomák elismerésével kapcsolatban is vannak még problémák az európai felsőoktatási térségben” – teszi hozzá.
A politikus közli azt is: célja az lesz, hogy a folyamat új irányt vegyen, esetleg kevesebb, de relevánsabb célokat határozzon meg. „Előremutató lehet, ha eltávolodunk a mindenki számára egyforma sablonmegoldásoktól és differenciáltabb megközelítést alkalmazunk, elismerve, hogy az országok a fejlődésnek nem ugyanazon fokán állnak.”
Az MTI birtokába jutott válaszok tanúsága szerint a liberálisok által a magyar médiaszabályozásra vonatkozóan feltett kérdésekre a magyar kijelölt biztos a többi között az Európai Unió alapjogi chartájának az önkifejezés szabadságát szavatoló passzusait idézi. „Ha megerősítést nyerek biztosként, teljes mértékben elkötelezem magam ezen elv és a chartában rögzített minden alapjog és elv tiszteletben tartása és előmozdítása mellett” – tesz ígéretet Navracsics, aki tudatja, hogy a jogszabály annak idején egyéni képviselői indítvány formájában került a törvényhozás elé, s az eredeti szöveg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét.
Az új jogszabály célja Navracsics válasza szerint a régi, töredezett és elavult szabályozás frissítése volt, azzal a céllal, hogy a médiaszektor átláthatóbb legyen, teljes mértékben tiszteletben tartva a sajtó szabadságát és az iparági versenyt. A törvény elfogadásához vezető vitában világos volt, hogy annak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal – írja Navracsics, hozzátéve: a törvény több ponton az Európai Unióban alkalmazott bevált gyakorlatokból merített ihletet. „A kormány a jogszabály véglegesítésekor párbeszédet folytatott az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal, amit én természetesnek tekintettem, s ezért erőteljesen üdvözöltem, és aktívan támogattam” – írja a magyar kijelölt biztos.
A liberálisok kérdése a többi között a sajtótermékek kötelező regisztrációjára is vonatkozik, Navracsics Tibor pedig világossá teszi, hogy az korábban is létezett, az új szabályozás kiterjesztette azt az internetes lapokra és portálokra, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetés után viszont blogokra, személyes weblapokra és közösségi oldalakra nem. A liberálisok kérdésére válaszolva a politikus arra is kitér, hogy az átfogó, tényszerű, pontos, objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996 óta része a magyar jognak, és az Európai Bizottság emiatt sosem adott hangot aggodalmának. „Hangsúlyoznám, hogy a médiatörvény az intézményi és pénzügyi autonómia szavatolásával garantálja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság függetlenségét” – írja Navracsics Tibor a liberálisok kérdésére, amely szerint a magyar médiahatóság politikai ellenőrzés alá került.
Navracsics Tibor arra is kitér, hogy a Médiatanács elnökét és négy tagját, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetéseket követően, az Országgyűlés kétharmadának támogatásával, kilenc évre választják, a testületnek tiszteletben kell tartania a közigazgatás szabályait, s döntései megfellebbezhetők.
A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek, mondván: az az egyik olyan függetlennek tartott médiavállalkozást, az RTL-t érinti leginkább, amely nem a kormány álláspontját hirdeti. „Megjegyzem: az Európai Unióban bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása” – írja válaszában Navracsics Tibor, aki szerint a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabban oszoljanak meg az adóterhek a médiaszektorban.
Navracsics Tibor leszögezi: teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni. „A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak” – válaszolja a liberális képviselők által feltett kérdésre Navracsics Tibor.
---- Komoly probléma az agyelszívás ----
A liberálisok szóvá tették, hogy Magyarországon „túlközpontosított” az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, valamint hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot. A liberális képviselők szerint ráadásul Navracsics ellentmondásba is került. Navracsics közli: egyetlen bíróság vagy hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, miközben módosították is. Ezt követően a bizottság tavaly úgy döntött: nem indít kötelezettségszegési eljárást – tudatja a kijelölt biztos.
Navracsics Tibor arra is kitér, hogy az agyelszívás az egyik legszélesebb körben elterjedt és legösszetettebb probléma, amellyel az unió tagállamai közül sok kénytelen szembenézni. „Egyelőre úgy tűnik, egyetlen ország sem találta meg a tökéletes megoldást” – írja a magyar politikus.
Navracsics szerint a magyar oktatás átszervezését nem ideológiai megfontolások motiválták, hanem az, hogy a korábbi decentralizáció sok esetben az oktatás minőségének rovására ment. „Igaz, hogy az iskolairányítás magyarországi recentralizációja kezdetben gyakorlati megvalósítási problémákhoz vezetett” – ismeri el a magyar kijelölt biztos. A politikus szerint kijelentései nem tartalmaztak semmilyen ellentmondást; elkötelezett a személyek szabad áramlása és az Európai Unió mélyebb értékei mellett egyaránt, ezért természetes, hogy minden tőle telhetőt megtenne az európaiakkal ellentétes trendek ellen a magyar oktatásban.
Az MTI birtokába jutott kérdéssor, és az arra adott válaszok tanúsága szerint az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű képviselőcsoport azt kérdezte Navracsics Tibortól, készen áll-e arra, hogy hivatalosan és nyilvánosan kinyilvánítsa: a média- és igazságszolgáltatási reform, amelyet ő „inspirált”, eredeti javaslat formájában nem volt összhangban az EU alapjogi chartájával. Készen áll, hogy hivatalosan és nyilvánosan elítélje ezeket, elhatárolódjon a Fidesz, a magyar kormány és Orbán Viktor által képviselt álláspontoktól? – tudakolták a képviselők.
Navracsics Tibor közli, hogy az egyéni indítványként beterjesztett jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját, valamint hogy a kormány mind a média, mind az igazságszolgáltatás átalakítására a közszolgálat legmagasabb szintjének garantálása és az állampolgárok legnagyobb haszna érdekében tett javaslatot.
„Új jogszabály megalkotásakor minden kormány nemzeti keretek közt gondolkodik és cselekszik, saját polgárainak helyi szükségleteire igyekszik válaszokat adni. Ez alól a magyar kormány sem volt kivétel” – húzza alá válaszában Navracsics Tibor. Ezt követően a magyar kormány nyitottnak mutatkozott, hogy az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd útján javítson a kérdéses jogszabályokon.
„A párbeszéd végeztével az Európai Bizottság és az Európa Tanács is elégedett volt azzal, hogy a reformok, lényeges módosításokat követően, valóban minden vonatkozó normának megfeleltek” – válaszolja az EFDD-frakció képviselőinek Navracsics Tibor, leszögezve még azt is: határozottan támogatja a média szabadságának és sokszínűségének eszméjét. Tudatja azt is, a kormány őt jelölte ki, hogy egyeztessen az európai intézményekkel és az Európa Tanáccsal, s ezalatt megtanulta, hogyan lehet közvetíteni a felek között és összebékíteni a nemzeti érdeket az európai érdekkel.
„Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban” – írja.
Az euroszkeptikus képviselők arra is rákérdeztek, milyen konkrét intézkedésekkel tervezi Navracsics Tibor garantálni az oktatásba és a kultúrába történő befektetések növelését a jelenlegi recesszió, megszorító intézkedések és szigorú költségvetési szabályok mellett. Navracsics Tibor örömét fejezi ki, hogy az Erasmus+ költségvetés 40 százalékkal nőtt az előző hétéves keretköltségvetéshez képest. „Intézményeink nem is küldhettek volna erősebb üzenetet a tanároknak, a diákoknak, az ifjúsággal foglalkozóknak és önkénteseknek, hogy az Európai Unió hisz abban, hogy az oktatásnak sürgős befektetésre van szüksége” – írja válaszában.
Navracsics Tibor arra is kitér, hogy a Junckertől kapott „megbízólevél” arra kéri, hogy az oktatás terén járuljon hozzá a Jyrki Katainen alelnök vezetésével kidolgozandó foglalkoztatási, növekedési és beruházási csomaghoz, amelyet a bizottság felállását követő három hónapon belül kell kidolgozni, s amely a tervek szerint a következő három évben 300 milliárd euró befektetést mozgósít majd köz- és magánpénzekből egyaránt.
„Erős ok van rá, és széles körben elfogadott az a nézet, hogy egy ilyen csomagnak növelnie kell az oktatásra fordított forrásokat, noha az elmúlt években valóban túl sok tagállamban az oktatásra költött pénz visszafogása vált tendenciává” – írja Navracsics Tibor. A magyar kijelölt biztos azt is tudatja: az lesz a célja, hogy azonosítsa, miként lehet a beruházásokat a leghatékonyabban megvalósítani. „Stratégiákat kell lefektetnünk, hogy visszafordítsuk az oktatásra fordított források csökkenésének trendjét” – szögezi le Navracsics Tibor.
Az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági tárca várományosa szerint világos, hogy a tagállamoknak mely rendszereiken van javítanivalójuk; ez ugyanis kiderül a brüsszeli testület által készített úgynevezett országspecifikus ajánlásokból, valamint az úgynevezett oktatási és képzési monitor is információk gazdag tárháza ezen a téren.
Navracsics Tibor arra is rámutat, hogy a XXI. század kihívásai is ismertek, amelyeknek meg kell felelni; hogyan használjuk a digitális technológiákat, vagy tegyük vonzóvá a tanári hivatást a legjobb jelöltek számára. Ezeknek elemzése alapján kell eldönteni, hogy a „Juncker-csomag” befektetéseit hova kell irányítani. Katainen csapatában a rá váró feladat kiállni azért, hogy az oktatás megkapja a szükséges többletberuházásokhoz kellő pénzeket – írja Navracsics, egyértelművé téve: nem biankó csekk formájában, hanem annak érdekében, hogy orvosolni lehessen strukturális hiányosságokat, s lendületet lehessen adni a korszerűsítésnek és a rendszerek javításának.
A magyar politikus válaszait hétfő délután, zárt ülésen értékeli majd a szakbizottság, amely várhatóan szavazással dönt majd arról, támogassa-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülés az egész testületről egyben kell véleményt mondjon.
