Az Európai Parlament a tervek szerint október 22-én szavaz majd az egész Juncker-bizottságról – azaz egyben az egész testületről. Ahhoz a plénumnak nincs joga, hogy egyes biztosjelölteket elutasítson, másokat elfogadjon. Az EP-bizottsági meghallgatások azonban kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy milyen álláspontot alakítsanak ki a képviselők a jelöltekről. Ha súlyos kételyek fogalmazódnak meg egy-egy meghallgatás nyomán, akkor a probléma és a korrekciókérés – a jelöltnek kiosztott biztosi szék módosítására, illetve új jelölés megtételére irányuló javaslat – jelezhető Junckernek, illetve az érintett tagországnak. Az esetleges kételyek nagy része ugyan nyilván szakmai köntösbe öltöztethető, ám a politikai megfontolások soha nem zárhatók ki, lévén az Európai Parlament kifejezetten politikai jellegű testület.
A BruxInfo előzetesében kiemeli, hogy Navracsics Tibor esetében a 31 tagú kulturális és oktatási szakbizottságban többségben vannak a néppártiak és a szocialisták (együtt 17-en), de a többiek meglehetősen heterogén klubot alkotnak, több függetlennel vagy euroszkeptikussal. A biztosjelölt alkalmasságáról ugyanakkor csak abban az esetben szavaz majd a szakbizottság, ha első körben a pártcsoportok koordinátorai nem tudnak zöld ágra vergődni a kérdésben – ez a módszer egyébként újdonság a biztosjelöltek kinevezésében.
Navracsics Tibort szerdán kora este a kulturális mellett az ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság és „csendestársként” a petíciós bizottság hallgatja majd meg. A politikus 15 perces bevezetőjét követően a különböző pártok képviselői összesen 45 kérdést tesznek majd fel, a legtöbbet, 11-et az erőviszonyok alapján éppen a Fidesz–KDNP pártja, az EPP. A kérdések feltevésére maximum 1, a válaszokra pedig 2 perc idő áll majd rendelkezésre.
Bár politikai előélete miatt óhatatlanul bírálatokat von majd magára, Navracsics Tibor sorsa mégis elsősorban attól függ majd, hogy milyen teljesítményt nyújt a szerdai háromórás parlamenti meghallgatáson – írja a BruxInfo. A portál több háttérbeszélgetést is folytatott a biztosjelölti meghallgatás előtt az Európai Parlamentben.
„A támadások eléggé valószínűnek tűnnek.” „Meglehetősen furcsa meghallgatás kerekedhet ki belőle.” „Nagyon oda fognak figyelni majd minden szavára.” Ilyen és hasonló megjegyzésekkel ecsetelték a magyar biztosjelölt meghallgatásával kapcsolatos várakozásaikat nevük mellőzését kérő parlamenti források, főleg a meghallgatás első számú felelőse, az EP kulturális és oktatási szakbizottságának a környékéről.
Navracsics Tibort – és az őt jelölő Junckert – más területekről is támadják. Az EP zöldpárti frakciója a magyar, a brit és a spanyol biztosjelölt cseréjét követeli Junckertől. A képviselőcsoport két társelnöke, a német Rebecca Harms és a belga Philippe Lamberts a Frankfurter Rundschau című baloldali német lap hétfői számában Hozzáértést lobbizmus helyett címmel közölt írást, amelyben kiemelték, hogy a képviselőcsoport nem tudja elfogadni Navracsics Tibor, Jonathan Hill és Miguel Arias Canete jelölését. Navracsicsról kiemelték, hogy személyében a polgári jogok helyett a „politikai uniformizálásnak” lesz a biztosa.
A zöldpárti frakció vezetői Navracsics Tiborral kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az ő személyéhez köthető a magyarországi médiapolitika, amelynek révén „kritikus újságírók repültek az állásukból”, és az „állam, illetve a párt” irányítása alá helyezték a közszolgálati műsorszolgáltatót. Hozzátették: „sértés, hogy éppen ez a férfi döntsön a jövőben arról, hogy mely civil szervezeteket támogassanak uniós pénzekkel a polgárjogok területén, miközben Magyarországon a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket az állam ellenségének nyilvánítják és betiltják”.
Hat kijelölt biztos van „veszélyben” az EP-bizottsági meghallgatásokon Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique hétfői száma szerint, az egyikük pedig éppen Navracsics Tibor. A lap szerint miután az EP viszonya „nagyon rossz” Orbán Viktor magyar kormányfővel, jelöltjének már a meghallgatáson bizonyítania kell európai elkötelezettségét.
„Nem jelent előnyt, hogy igazságügy-miniszter volt egy olyan kormányban, amelyet azzal vádolnak, hogy kizárólag a maga politikai hasznát szem előtt tartva alkotmányozott és törvénykezett” – állapítja meg az újság, amely szerint sokan „eretnekségnek” tekintik, hogy ennek dacára éppen Navracsics kaphatja az uniós állampolgársághoz kapcsolódó terület felügyeletét.
A cikk szerint több forrás is úgy véli, hogy ha Navracsics visszalépésre kényszerül, a magyar kormány úgyis egy másik fideszes politikust jelöl majd, közülük pedig Navracsics „nem a legrosszabb”. A lap szerint Navracsics mellett még a szlovén Alenka Bratusek, a spanyol Miguel Arias Canete, a brit Jonathan Hill, a francia Pierre Moscovici és a máltai Karmenu Vella kerülhet a képviselők célkeresztjébe.
A Magyar Nemzet szerdai előzetesében a The Economist hetilap elemzésére hivatkozva azt írja, miután az EP legnagyobb frakciói a nyáron ráerőltették akaratukat az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság új elnöke, a sikertől mámoros képviselők újra erejüket fitogtatják a meghallgatásokon.
„Az EP-képviselők arra fognak törekedni, hogy megmutassák a világnak, milyen fontos szerepet töltenek be. A májusi európai parlamenti választások után feszült a politikai helyzet Brüsszelben, hiszen megerősödtek a szélsőséges nézeteket valló pártok. Ebben a feszült hangulatban telnek a meghallgatások is, amelyek a korábbiakhoz képest sokkal inkább politikai, mintsem szakmai síkon haladnak” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pawel Swidlicki, az Open Europe londoni kutatóintézet munkatársa. Szerinte az EP kulturális és oktatási bizottságának tagjai meg fogják nehezíteni Navracsics Tibor dolgát, hiszen nem csupán a leendő pozícióját érintő témákról, hanem a magyarországi helyzetről is faggatják majd.
A szakértő azonban úgy gondolja, mindez nem több puszta show-műsornál, és nem valószínű, hogy a magyar jelöltet végül alkalmatlannak nyilvánítanák. Pawel Swidlicki szerint Navracsics Tibornak védelmet nyújthat az a tény, hogy a Fidesz a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt tagja. A volt külgazdasági és külügyminiszter előnyére válhat az is, hogy mérsékelt politikusként tartják számon, és egykori egyetemi oktatóként megfelelő ember a kijelölt pozícióra. Elutasítása csak akkor merülhetne fel, ha komoly érvek szólnának szakmai alkalmatlansága mellett – véli Pawel Swidlicki.
