Vita Magyarországról: jól kiordibálta magát a baloldal

Éles szócsaták jellemezték a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről kedd este folytatott plenáris vitát az EP-ben.

A vitában a legélesebb hangon a liberálisok, de velük együtt a szociáldemokraták és zöldpártiak is felvetettek olyan kérdéseket, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a média szabadsága, ez utóbbival összefüggésben a reklámadó ügye, továbbá az egyes civil szervezetekkel szembeni hatósági fellépés. A néppárti és a konzervatív képviselők – köztük elsőként a néppártiak vezérszónoka, a spanyol Esteban González Pons – jobbára azt emelték ki, hogy a vádak az idei magyarországi választásokon vesztesnek bizonyult baloldal politikai egyoldalúságából fakadnak.

Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata képviselő szomorúságának adott hangot amiatt, hogy ismét Magyarországgal, az európai normák magyarországi megsértésével kell foglalkoznia az EP-nek.

A brit konzervatív Timothy Kirkhope azt hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós tagország sem szolgál rá az Európai Parlament kioktatására.

A holland liberális Sophie in \'t Veld arról beszélt, hogy nem kizárólag egyes magyar jogszabályokkal van baja, hanem azt látja, hogy az – akár jogszerű – előírások egész rendszere összességében a pluralizmus ellen hat. Szerinte a következő Európai Bizottságnak az eddiginél határozottabban, „kevésbé jogászkodóan” kellene eljárnia.

A radikális baloldali francia Marie-Christine Vergiatnak Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője azt a kérdést szegezte, miért gondolja, hogy egy demokráciának liberálisnak kell lennie.

A vita további részében ezután többször visszatért a liberalizmus, a liberális és az illiberális demokrácia, illetve a keresztény szellemiségű demokrácia és a kereszténydemokrácia fogalmainak eltérő értelmezése a különböző pártállású képviselők részéről.

A KDNP-s Hölvényi György azt kérdezte a holland liberális Judith Sargentinitől, olvasta-e valójában Orbán Viktor kijelentéseit ezzel kapcsolatban. Sargentini azt mondta, tiszteli a kereszténységet, de tisztel más értékeket is. A szintén hollandiai, szociáldemokrata pártállású, Kati Piri EP-képviselő Szájer József néppárti frakcióalelnökkel került vitába ebben a kérdésben, amikor úgy foglalt állást, hogy a demokrácia akkor is liberális, ha keresztény.

A néppárti sorból mintegy kilógott a luxemburgi Frank Engel, aki azt mondta: a magyarok különleges emberek ugyan, de annyira nem, hogy képesek legyenek feltalálni az olyan kereszténydemokráciát, amely illiberális.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője azt a szemrehányást tette Sophie in \'t Veldnek, hogy az ülés előtt néhány perccel még kedélyesen beszélgetett Szájer József és Gál Kinga fideszes EP-képviselővel. A holland liberális képviselőnő azzal vágott vissza, hogy ő valóban szokott nézeteket cserélni olyanokkal, akikkel több kérdésben nem ért egyet, ugyanis erről szól a demokrácia. Szájer József szintén biztosította Morvait afelől, hogy ő is tud vele civilizáltan beszélgetni.

Külön szópárbajt vívott egymással Ujhelyi István MSZP-s és Schöpflin György fideszes EP-képviselő. Schöpflin azt kifogásolta, hogy Ujhelyi előzőleg Orbán-rezsimről beszélt, miközben rezsimnek nem demokratikus rendszereket szoktak nevezni, márpedig a Fidesz a demokratikus választások győztese. Ujhelyi szerint az új hatalmi szerkezet kiépítésének jellemzői indokolttá teszik a rezsim szó használatát. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy ennek a 2018-as választások után véget fognak vetni.