Az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának ülésén elfogadott dokumentum tartalmazza a kémkedés fogalmának meghatározását, s megállapítja, azok a külföldi szervezetek és magánszemélyek, amelyek és akik kémtevékenységet folytatnak, erre másokat rávesznek, vagy anyagilag ebben támogatnak, bűncselekményt követnek el, ahogyan azok a hazai szervezetek és magánszemélyek is, amelyek, illetve akik külföldieknek kémkednek.
A törvény a nemzetbiztonsági ügynökségeket hatalmazza fel arra, hogy az érintetteket felszólítsa a nemzetbiztonságot veszélyeztető, károsnak ítélt tevékenységek abbahagyására. Akik a felszólításnak nem tesznek eleget, azokat szankcionálják, ingatlanjaikat lezárhatják, illetve elkobozhatják. Ugyanezt tehetik a berendezésekkel, pénzzel és egyéb létesítményekkel. A jogszabály szövege szerint a kémelhárításnak a törvényt szem előtt tartva, a magánszemélyek és szervezetek jogait tiszteletben tartva és azt biztosítva kell működnie. Az eljáró hatóságnak ugyancsak tekintettel kell lennie az államtitkokra, az üzleti titkokra és a személyes adatok védelmére. A beszámolók kitérnek rá, annak megállapítása, hogy például egy okostelefon bizonyos helyzetben a kémkedés eszközének minősül-e, az állambiztonsági szervek feladata.
A kínai törvényhozás a nemzetbiztonsági törvény 1993-as életbe lépése óta most első ízben foglalkozott az abban foglaltakat érintő módosításokkal, az új kémelhárítási törvény kihirdetésével a korábbi törvény érvényét veszítette. Sajtójelentésekből az is kiderült, a törvény tárgyalása során elhangzott, változtatni kell az államtitok kategóriájába sorolt dokumentumok minősítési követelményein, ugyanis sok irat az eljárási körülmények miatt, s nem a tartalmából következően kap ilyen minősítést.
Hszi Csin-ping kínai államelnök a központi nemzetbiztonsági bizottság első – áprilisi – ülésén elnökölve kezdeményezte a nemzetbiztonsági feladatok átfogó áttekintését. Hangoztatta, a nemzetbiztonság fenntartása ma jóval összetettebb, mint valaha volt „a bonyolult belső és külső körülmények” miatt.
