Nem fogadható el Magyarország demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezése

Magyarország teljesítményével jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Európa újra megerősödjön – emelte ki Szijjártó Péter Berlinben.

Szijjártó Péter a Magyarország szerepe az Európai Unióban című előadásában hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszak változásaival kapcsolatban nem túlzás új világrend kialakulásáról beszélni, és meg kell állapítani, hogy az új rend megjelenéséhez vezető folyamatok az EU meggyengülését eredményezték.

Magyarország vállalkozhat arra, hogy „hallassa a hangját” az EU megerősödéséről, versenyképessége helyreállításáról szóló diskurzusban, hiszen a visegrádi négyek együttműködésével a közép-európai térség gazdasági és politikai súlya folyamatosan emelkedett az utóbbi években, és a régió országainak gazdasága rendre jobb teljesítményt mutat, mint az európai átlag – tette hozzá a miniszter.

A jobb teljesítmény egyik fő oka az, hogy a térségben könnyebb volt „elérni” a munkaalapú társadalom koncepcióját, és a közép-európai országok kormányai készen álltak a munkaalapú társadalomhoz vezető reformok végrehajtására – fejtette ki.

Kiemelte: Magyarország azért is vállalkozhat arra, hogy részt vegyen a diskurzusban, mert miután elsőként omlott össze a 2008-ban elmélyült világgazdasági válságban és csak a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségével tudott fennmaradni, a 2010-es kormányváltás révén szakított a válság kialakulásához vezető gazdaságpolitikával, és az emberek érdekét a középpontba helyező új stratégiát kezdett követni.

A közép-európai térség felemelkedése és a sikeres új magyar politika tapasztalatai alapján Magyarország szerint Európa akkor tud újra erős is sikeres lenni, ha visszaadja a munka és a család megbecsülését, visszatér a felelősségteljes és fegyelmezett gazdaságpolitika útjára, nyitottságot mutat az együttműködésre a világ leggyorsabban fejlődő térségeivel, csökkenti súlyosan egyoldalú energiafüggőségét, és megerősödnek a tagországai – mondta Szijjártó Péter.

A család és a munka becsületének visszaadásáról szólva kiemelte az adórendszer jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy a válságból csak munkahelyteremtéssel lehet kilábalni. Rámutatott, hogy Magyarországon az adófizetők száma 2010 óta 1,8 millióról 4,2 millióra emelkedett, a foglalkoztatottság pedig 20 éves csúcsra emelkedett.

A költségvetési politikával kapcsolatban kiemelte: Magyarország „az élő bizonyíték arra, hogy lehetséges egyszerre gazdasági növekedést produkálni, munkahelyeket teremteni, és közben tartani a költségvetési fegyelmet”.

A nyitottságról szólva hangsúlyozta, hogy az EU keleti partnerségi programját „országspecifikus programokra” kell lebontani, minél hamarabb ambiciózus megállapodást kell kötni az EU és az Egyesült Államok transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségéről (TTIP), és stratégiai szintre kell emelni az EU és Kína együttműködését.

Az energiafüggőség enyhítésével kapcsolatban Szijjártó Péter hangoztatta, hogy az EU-nak „ki kell kényszerítenie saját döntései végrehajtását” a Balti-tengertől az Adriáig húzódó közép-európai gázfolyosó ügyében.

A Déli Áramlat földgázvezetékkel kapcsolatban kifejtette, hogy a vezeték a Németország energiabiztonságát szolgáló Északi Áramlat „testvére”, és nagymértékben javítja Közép-Európa energiabiztonságát. Az útvonalak mellett a forrásokat is diverzifikálni kell, amiben nagy jelentősége van az azeri földgáznak – tette hozzá, kiemelve, hogy Azerbajdzsán elnökének budapesti látogatása reményt ad arra, hogy az ország földgázkincse hozzá tud járulni Közép-Európa biztonságához.

A tagállamok megerősítésével kapcsolatban a miniszter kiállt az euróövezeti tagországok minél szorosabb és mélyebb integrációja mellett. Ugyanakkor az övezeten kívüli országoknak továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy önállóan állítsák össze gazdaságpolitikájukat – tette hozzá.

Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy az EU-ban nagyobb hangsúlyt kell helyezni az újraiparosításra, és törekedni kell az energiaárak csökkentésére. A miniszter a kormány céljairól elmondta, hogy az EU-ban Magyarországon kell biztosítani a legolcsóbb energiát az ipar számára, és ötmillióra kell emelni a foglalkoztatottak számát.

A DGAP rendezvényén nagyjából százan vettek részt, köztük Klaus von Dohnanyi volt német oktatási és tudományos miniszter, Hamburg egykori polgármestere, valamint Cornelia Pieper volt külügyi államminiszter, továbbá diplomaták, szakújságírók, kutatók.

Szijjártó Péter az előadás után feltett kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: a kormánynak fontos, hogy partnereit első kézből tájékoztassa, így elkerülve „azokat a félreértéseket és percepciókat”, melyeknek sokszor „nincsen alapjuk, de olyan átütő erővel érkeznek, hogy nehéz megküzdeni velük”. A kormány továbbra is készen áll a konzultációra konkrét kérdésekről, de nem fogadja el Magyarország demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezését – tette hozzá.

A Norvég Alapok ügyéről szólva kiemelte: Magyarországon „virágzó és szabad civil szféra van”, és minden alapot nélkülöz a civil társadalommal szembeni kormányzati nyomásgyakorlásként értelmezni hatósági eljárásokat, amelyek néhány szervezet gazdálkodásával kapcsolatban indultak.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével összefüggésben rámutatott, hogy a kormányfő „soha nem állította, hogy Magyarország számára példakép volna Kína vagy Oroszország”.

Az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az ügyet sikerül mielőbb rendezni.