Délután 16 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió 300 ezer választópolgár 35,1 százaléka adta le voksát. Ez a részvétel némiképp elmarad a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson regisztrálttól, amikor a nap végéig a névjegyzékben szereplők 53,5 százaléka voksolt. Így kizárható, hogy a 14 jelölt valamelyike most megszerezze a választók több mint felének támogatását, az elnöki tisztség sorsáról tehát a november 16-án megrendezendő második forduló dönt majd a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.
Az átlagnál nagyobb részvételt az ország déli részén, a Duna menti megyékben, és az erdélyi Szeben megyében jegyeztek fel, a legkisebbet pedig Székelyföldön. Kovászna megye a sereghajtó 27,4 százalékos részvétellel, Hargita megye hátulról a negyedik 29,23 százalékkal.
Korábban arról számoltunk be, hogy az országos átlagnál kisebb arányban járultak az urnákhoz a magyarlakta megyék választópolgárai délelőtt, a székelyföldi megyék a sereghajtók között voltak. Délelőtt 10-kor az átlagnál nagyobb részvételt az ország déli részén, a Duna menti megyékben jegyeztek fel (a legnagyobb arány, 8,86 százalék, Teleorman megyében volt), a legkisebbet pedig Erdélyben. A legkevesebben Kovászna megyében szavaztak, itt a részvétel nem érte el 4,6 százalékot, de a többi, jelentős számú magyar lakossággal rendelkező megye is sereghajtók között volt: Hargita megye hátulról a harmadik 4,8 százalékkal, Szatmár megyében pedig 5 százalékos volt a részvétel a reggeli órákban.
A délelőtti szavazási kedv jelentősen meghaladta a májusi európai parlamenti választásét (akkor a reggeli órákban a jogosultak 4,6 százaléka szavazott), de a legutóbbi elnökválasztásét is felülmúltaa, hiszen 2009-ben az első fordulóban délelőtt 10 óráig a jogosultak 6,17 százaléka voksolt. A magyarlakta térségekben a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson is az országos átlagnál jóval kisebb volt a részvétel.
Amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével. Belföldön 18 500, külföldön pedig csaknem 300 szavazóhelyiséget rendeztek be. A belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió román szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát azonban a hatóságok is ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.
A kiegyensúlyozottnak ígérkező verseny és a külföldön élő választók hagyományosan alacsony részvétele közepette kizárható, hogy valamelyik jelölt már az első fordulóban összegyűjtse a megválasztásához szükséges több mint 9 millió szavazatot. Az államfői tisztség sorsát így várhatóan a második forduló dönti majd el. A közvélemény-kutatások egybehangzóan azt jósolják, hogy november 16-án Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje fog megmérkőzni a következő ötéves államelnöki mandátumért.
Mivel mindkét politikusnak saját pártján kívüli támogatásra is szüksége van még ehhez, az első fordulónak fontos politikai tétje van azon jelöltek számára is, akik távol állnak attól, hogy bekerülhessenek a második fordulóba, mert az ő szavazótáboruk döntheti majd el, ki lesz Románia következő elnöke.
A két magyar jelölt is – Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje – azzal bátorítja részvételre a magyarságot, hogy a rájuk adott voksok mutatják majd meg a közösség erejét és kölcsönöz politikai súlyt a magyar érdekek képviseletéhez. A romániai elnökválasztáson hat közvélemény-kutató cég készít országos exit pollt. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján készülő becsléseket a vasárnap esti urnazáráskor ismertetik a hírtelevíziók. Az első részeredményeket hétfő délelőtt teszi közzé az országos választási iroda.
