Szijjártó: Elsőként az ukrán válságot kell rendezni

A fiatal nemzedék nem akarja megismerni az új hidegháborút – jelentette ki Szijjártó Péter a Kommerszantnak.

A politikus a tekintélyes politikai-gazdasági újságnak hangsúlyozta, hogy az újabb hidegháború elkerülésében első lépésként az ukrán válságot kell rendezni. Ehhez szerinte az egyetlen út a minszki megállapodásokon alapuló párbeszéden és a tárgyalásokon át vezet.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai helyzet stabilizálódik, és nem lesz szükség az Oroszország elleni európai uniós büntetőintézkedések kiszélesítésére. Arra a kérdésre, hogy Brüsszel vagy Washington gyakorol-e nyomást Magyarországra annak érdekében, hogy lemondjon a Déli Áramlat gázvezetékről, a magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: az Európai Bizottság álláspontja világos, miszerint a beruházás nem felel meg az európai szabályozásnak. Hozzátette: ezért Magyarország arra hívja fel az Európai Uniót és Oroszországot, hogy újítsák fel a tárgyalásokat az uniós jogszabályok és a Közép-Európa egészének energiabiztonságát erősítő gázvezetékprojekt egymáshoz igazításáról.

Szijjártó Péter a Kommerszantnak elmondta: a magyar vezetés egyetért abban az Egyesült Államokkal, hogy feltétlenül meg kell erősíteni Európa energiabiztonságát. Megjegyezte, hogy bár Washington erre nem tartja a legjobb eszköznek a Déli Áramlatot, de a magyar álláspont szerint az energiabiztonság megteremtésére ez a legnyilvánvalóbb megoldás.

A külgazdasági és külügyminiszter a hat magyar tisztviselő esetében alkalmazott amerikai beutazási tilalommal kapcsolatosan kifejtette, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai a gazdasági, valamint a biztonságpolitikai és védelmi együttműködésben „csaknem példaértékűek”. Azt mondta, hogy a politikai kapcsolatokban „valóban maradtak nyitott kérdések és ez számunkra igen kellemetlen”. „Minthogy az Egyesült Államok az egyik legfontosabb szövetségesünk, érdekünkben áll, hogy egyeztessük álláspontjainkat ezekben a kérdésekben” – tette hozzá.

Szijjártó Péter közölte, hogy az EU büntetőintézkedései nem érintik sem az atomenergiát, sem a Déli Áramlat építését, így az együttműködés „megengedett ezekben a kérdésekben”. Aláhúzta, hogy a magyar vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a paksi atomerőművel kapcsolatos befektetéseknek. Elmondta, hogy a Roszatom kínálta a legjobb feltételeket a két új energiablokk megépítésére, és emlékeztetett arra, hogy Oroszország állami kölcsönt ajánlott fel a beruházás megvalósítására, ezért kapta a megbízást az orosz állami atomenergetikai cég.

Magyarországnak rendkívül előnyös az Európai Unióban lenni – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az orosz lap kérdésére. Szijjártó Péter utalt arra, hogy 2014–2020 között körülbelül 45 milliárd dollárnyi fejlesztési támogatást kap Magyarország az EU-tól. Közölte, hogy „nem akarunk kilépni az Európai Unióból, ilyen nagyságú fejlesztési eszközökkel ez nem lenne ésszerű”. Hozzátette, hogy Magyarország a keresztény világ és a keresztény értékek része, és ez is az egyik oka annak, hogy a jövőjét az EU-ban képzeli el.

A magyar miniszter a Kárpátalján élő magyar kisebbség sorsára vonatkozó kérdésre közölte, „abban vagyunk érdekeltek, hogy a szomszédos Ukrajna demokratikus, megállapodásra képes legyen politikai és gazdasági értelemben is”.