Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát – amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is – 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Igennel a Fidesz-KDNP képviselői szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.
A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.
Az orosz és a magyar fél minden költségvetési évet megelőző hat hónappal megállapodik a következő költségvetési időszakban felhasználandó hitel összegéről. Az előzetesen benyújtott tervhez képest le nem hívott összegekre az orosz állam rendelkezésre állási díjat számít fel.
A kölcsönt 2014 és 2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi erőmű 5-ös és 6-os blokkja üzembe helyezéséhez legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.
A visszafizetés első hét évében a hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 százalékát, a következő hét évben a 35 százalékát, az utolsó hét évben pedig a 40 százalékát kell törleszteni.
A magyar állam jogosult bármely összeg díjmentes előtörlesztésére, ha erről az orosz felet 90 nappal az előtörlesztést megelőzően értesíti.
A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5-ös, valamint 6-os erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követően, a visszafizetés első hét évében évi 4,50 százalék, a következő hét évben évi 4,80 százalék, a visszafizetés utolsó hét évében pedig 4,95 százalék.
A megállapodás rendelkezik az esetleges késedelemről is. Ennek értelmében a késedelmes összeget az adott időszakban érvényben lévő kamatláb 150 százalékának megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. Az indoklásban is megemlítik, hogy fél éven túli fizetési késedelemnél a hitelszerződés felmondható, ebben az esetben a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik.
A vitás kérdések rendezéséről azt írják, hogy a felek a megállapodással kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetéseken rendezik.
Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
A paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást február 6-án hagyta jóvá a magyar parlament.
Az orosz-magyar együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad.
Hétfőn szavazott az Országgyűlés a paksi atomerőmű bővítését megalapozó magyar–orosz államközi hitelszerződésről; ezzel kapcsolatban – amióta felvetődött az orosz részvétel – a baloldali pártok politikusai kézzel-lábbal tiltakoztak a beruházás ellen, holott 2010 előtt, amikor a szocialista prominensek és cégeik összesen milliárdos tételeket talicskázhattak ki az erőműből, még teljes mellszélességgel kiálltak a bővítés mellett.
