A megállapodás rendelkezik az esetleges késedelemről is. Ennek értelmében a késedelmes összeget az adott időszakban érvényben lévő kamatláb 150 százalékának megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. Az indoklásban is megemlítik, hogy fél éven túli fizetési késedelemnél a hitelszerződés felmondható, ebben az esetben a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik.
A vitás kérdések rendezéséről azt írják, hogy a felek a megállapodással kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetéseken rendezik.
Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
A paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást február 6-án hagyta jóvá a magyar parlament.
Az orosz-magyar együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad.
Hétfőn szavazott az Országgyűlés a paksi atomerőmű bővítését megalapozó magyar–orosz államközi hitelszerződésről; ezzel kapcsolatban – amióta felvetődött az orosz részvétel – a baloldali pártok politikusai kézzel-lábbal tiltakoztak a beruházás ellen, holott 2010 előtt, amikor a szocialista prominensek és cégeik összesen milliárdos tételeket talicskázhattak ki az erőműből, még teljes mellszélességgel kiálltak a bővítés mellett.
