Az atomerőmű kiöregedő blokkjainak újra cserélése gazdasági és energiabiztonsági szempontokból kiemelt jelentőségű beruházás; az építkezés közvetlen munkahelyteremtő hatása mellett az olcsó energiának köszönhetően nemcsak a rezsicsökkentés, hanem a magyar vállalkozások versenyképességének növelésének és ezáltal a további munkahelyteremtésnek is a záloga.
Vannak azonban kritikus hangok is az atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Bár az új blokkok építése mellett a 2010 előtti szocialista kormányok és vezető politikusaik is kiálltak – Bajnai és Mesterházy vállvetve támogatták, erről itt olvashat bővebben –, a Fidesz-kormány megválasztása és különösen az orosz részvétel felmerülése után már homlokegyenest ellenkező véleményre jutottak.
A baloldali pártok vezető politikusai azóta is lépten-nyomon a bővítés ellenében nyilatkoznak, a pártvezérek kivétel nélkül felemelték a szavukat a bővítés ellen. Legutóbb például Burány Sándor emelte fel a szavát a bővítést megalapozó államközi hitel felvétele ellen.
A baloldali ellenzéki pártok véleményváltozására azonban – ahogy a Fidesz többször is rámutatott – nem csak közgazdasági megfontolásaik újragondolása miatt kerülhetett sor. Ismert ugyanis, hogy Paksot a 2010 előtti években sokan a baloldali kormányok kifizetőhelyeként tartották számon, ugyanis számos szocialista vagy volt szocialista prominens – köztük Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Józsa István, Harangozó Tamás és Szigetvári Viktor, az Együtt jelenlegi ügyvezető társelnöke is – személyesen vagy cégein keresztül zsíros, összességében milliárdos megbízásokat kapott a paksi atomerőműtől, ahol a látottak alapján akár rutinszerű, rendszeres gyakorlat is lehetett a zavarosban halászás, utólag számlázások, sumákolás és felülárazott megbízások.
Egyébként a Fidesz reagált Burány Sándor vasárnapi aggodalmaira, rámutatva, hogy a baloldalnak nem az államadósság növekedése, hanem – a már említett – pénzcsapjainak elzárása fáj. A jelek azonban arra utalnak, hogy amennyiben a baloldali összeborulás került volna kormányra, nem berzenkedtek volna ennyire a bővítéstől. Ugyanis még 2013-ban, amikor a később tető alá hozott összeborulás akkor vezető ereje, az MSZP még győzelemben reménykedett az országgyűlési választásokon, Mesterházy Attila titkos találkozón egyeztetett a francia atomóriással, az Arevával a paksi bővítés témakörében.
