A vizsgálat több szerződésről megállapította, hogy a tanácsadók mindegyike korábban az atomerőmű vezető munkatársa volt, tevékenységüknek írásos nyoma nincs vagy alig van, ellenben mindegyik szerződés magas díjazású, és mindegyiknél ugyanazok a személyek – többek között Szabó József vezérigazgató – a megjelölt kapcsolattartók. A vizsgálat kimondja: ha a tanácsadásnál nincs írásbeliség, akkor utólagosan nem állapítható meg, hogy az adott tanácsok mennyire voltak adekvátak vagy hogy a munka mennyire volt eredményes, de még az sem, hogy tanácsadásra egyáltalán sor került-e, és ha igen, a munka arányban állt-e a díjazással.
A vizsgálat különösen elmarasztalhatónak jelölte meg egyebek között a Pónya Józseffel és a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött szerződéseket.
Pónya József korábban 13 évig, 1978-tól 1991-ig volt az atomerőmű vezérigazgatója, később tanácsadóként tevékenykedett a vállalatnál; mint kiderült, rendkívül magas díjazással. Bár vele kapcsolatban korábban más energiaszektori érdekeltségei miatt az összeférhetetlenség vádja is felmerült, a felügyelőbizottság nem merte vállalni a konfliktusokat, így nem marasztalták el a volt vezérigazgatót. Pónya megbízásából 1992–93-ban szintén szóban adott tanácsokat a cégnek Medgyessy Péter, aminek szintén nem található semmi nyoma – ennek kapcsán nem Pónyát, hanem az akkori gazdasági vezérigazgató-helyettest rótta meg a felügyelőbizottság, Pónya viszont semmibe vette a figyelmeztetést.
A volt vezérigazgató tanácsadói szerződéseivel kapcsolatban a felügyelőbizottság már 1996-ban kifejezte aggályait – egyebek között azért, mert nem voltak írásban dokumentálva a tanácsadások –, ennek ellenére 1997-ben tovább enyhítettek a feltételeken, így már nemcsak a tanácsadást, hanem magát a feladatkiadást is szóban – azaz a jelentés szerint ellenőrizhetetlen módon – végezték. Eközben a díjazások tovább emelkedtek: 1997-ben havi 350, 1998-ban havi 400 ezer forintot kapott, ezek az összegek a mai árfolyamon mintegy havi egymillió forintnak felelnek meg. Emellett magáncélra is ingyenesen és korlátlanul használhatta a vállalat autóját és mobiltelefonját. A jelentés szerint a szerződések dátumozása sem volt tiszta, a tanácsadói feladatokra feltehetőleg utólag, egy csomagban, a felügyelőbizottság többszöri kérésére készítették el.
A bizottság vizsgálta a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött szerződéseket is; az Agóra nem szerepelt a szerződéses partnerek jegyzékében. A céggel 1997-ben kötött, majd 1998-ban meghosszabbított szerződésben a jelentés szerint annyira általános leírásban rögzítették a társaság feladatait, hogy abba szinte bármilyen munka beletartozhatott, holott az ebben a körben magas, havi 8 millió (mai árfolyamon mintegy 20 millió) forintos díjazás indokolná a pontos feladatmegjelölést. Így ennél a szerződésnél sem állapítható meg, hogy ez a kiemelt díjazás arányban állt-e az elvégzett feladatokkal.
A felügyelőbizottság 1999-es vizsgálata során szúrópróbaszerűen belenéztek két havi jelentésbe is, amelyek a nyolcmilliós havi átalánydíj fényében „önmagukban igényes munkát valószínűsítenek”, ugyanakkor kérdéses, hogy az Agórától vásárolt marketingstratégiát miért nem valósította meg az erőmű, és miért volt szükség más sajtófigyelő cégekre is, ha az Agóra is végzett sajtófigyelést.
A szerződésről készültek ugyan előzetes jogi és árszakértői szakvélemények, azok azonban elsiklottak a bizottság által részletezett ellentmondások fölött, semmitmondóak és formálisak voltak.
Mint arról korábban a köztévé Híradója beszámolt, a paksi atomerőműben egyetlen olyan iratot sem találtak, amely alátámasztaná, hogy az Agóra Kft. bármilyen tanácsot adott volna az erőműnek 1997–98-ban. Gyurcsány az Altus jelenlegi vezérigazgatójához, a saját feleségéhez irányította az újságírót. Dobrev Klára múlt héten hozzájárult, hogy az erőmű kiadja a tanácsadási dokumentumokat, ám a papírokat azóta sem találják. Gyurcsány az ATV-nek hétfőn elmondta, hogy mint üzletember teljesen természetesnek tartja, hogy ennyi pénzért dolgozott az atomerőműnek.
