A bizottság vizsgálta a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött szerződéseket is; az Agóra nem szerepelt a szerződéses partnerek jegyzékében. A céggel 1997-ben kötött, majd 1998-ban meghosszabbított szerződésben a jelentés szerint annyira általános leírásban rögzítették a társaság feladatait, hogy abba szinte bármilyen munka beletartozhatott, holott az ebben a körben magas, havi 8 millió (mai árfolyamon mintegy 20 millió) forintos díjazás indokolná a pontos feladatmegjelölést. Így ennél a szerződésnél sem állapítható meg, hogy ez a kiemelt díjazás arányban állt-e az elvégzett feladatokkal.
A felügyelőbizottság 1999-es vizsgálata során szúrópróbaszerűen belenéztek két havi jelentésbe is, amelyek a nyolcmilliós havi átalánydíj fényében „önmagukban igényes munkát valószínűsítenek”, ugyanakkor kérdéses, hogy az Agórától vásárolt marketingstratégiát miért nem valósította meg az erőmű, és miért volt szükség más sajtófigyelő cégekre is, ha az Agóra is végzett sajtófigyelést.
A szerződésről készültek ugyan előzetes jogi és árszakértői szakvélemények, azok azonban elsiklottak a bizottság által részletezett ellentmondások fölött, semmitmondóak és formálisak voltak.
Mint arról korábban a köztévé Híradója beszámolt, a paksi atomerőműben egyetlen olyan iratot sem találtak, amely alátámasztaná, hogy az Agóra Kft. bármilyen tanácsot adott volna az erőműnek 1997–98-ban. Gyurcsány az Altus jelenlegi vezérigazgatójához, a saját feleségéhez irányította az újságírót. Dobrev Klára múlt héten hozzájárult, hogy az erőmű kiadja a tanácsadási dokumentumokat, ám a papírokat azóta sem találják. Gyurcsány az ATV-nek hétfőn elmondta, hogy mint üzletember teljesen természetesnek tartja, hogy ennyi pénzért dolgozott az atomerőműnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!