Orbán: Kiváló megállapodást kötöttünk

Aláírták az orosz–magyar nukleáris energetikai megállapodást. Az új blokkok építésével nő hazánk energetikai függetlensége.

Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év – jelentette be a részleteket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten. Ezzel egy időben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője tudatta: a kölcsön összegéről még nem született döntés. Hozzáfűzte: a projekt keretösszegének felső határa 10 milliárd euró (3 ezer milliárd forint), de ennél alacsonyabb lesz az összeg. A pontos költséget a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat – mondta el Szergej Kirijenko.

Lázár tájékoztatása szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni, és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége. Az államtitkár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.

Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót – közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. A beruházás költségének 80 százaléka származik az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodásból, a maradék 20 százalék magyar önerő – mondta.

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az „orosz bázison” működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás – magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.

A tendereztetés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a francia Areva Finnországban 3,2 milliárd euróért nyerte el a tendert, 2009-es határidővel. Most 7,5 milliárdnál tart a blokk felépítésének költsége, és legfeljebb 2014-ben, de inkább csak 2015-re készülhet el – mondta korábban az Indexnek a Roszatom projektigazgatója. Szergej Bojarkin szerint a tender felelőtlen ígérgetésbe hajtja a pályázókat, ami sem nekik, sem a megrendelőnek nem jó.

Ennek nyomán a finn Fennovoima 2013-ban úgy döntött, hogy az ország harmadik erőművét már tender nélkül a Roszatomra bízza – ez lesz az első olyan erőmű, amit az orosz fél az EU-ban épít fel. „Az Areva ára irreális volt. Ráadásul ezt az ajánlatot úgy tette, hogy a következő blokkra 20 százalékos engedményt is ígért. A Fennovoima azonban ezért az alig hárommilliárd eurós ajánlatért sem él az opcióval” – mondta Bojarkin.

Egyre jobban működő érdekházasságnak nevezte a magyar–orosz kapcsolatokat Lázár János, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek. A politikus hangsúlyozta: Paks nélkül nincs olcsó áram; az itt termelt áram jóval olcsóbb a megújuló energiával előállítottnál, így csak az versenyképes az importtal.

A következő években növekedni fog az áramigény, miközben 2032-től csökkenő kapacitással működnek a jelenlegi paksi blokkok, melyek 2037-ig üzemelnek, így a kapacitásfenntartás miatt van szükség az új blokkokra. Lázár szerint a beruházással együtt is legalább 40 százalék lesz a megújuló energia aránya, de így is importra szorulunk majd.

A paksi erőmű a magyar állam tulajdonában marad, a nukleáris üzemanyag szállítását pedig addig garantálja a magyar fél az oroszoknak, amíg az elhasznált fűtőanyagot el is viszik. Lázár János úgy véli, a megállapodással nő hazánk energetikai függetlensége. Mint mondta, nincs szó újabb orosz elköteleződésről, csupán arról, hogy Paks 2023-tól további hatvan évig üzemben marad.

A paksi atomerőműben alkalmazott biztonságnövelő elemzési módszert ajánlotta követendő példának az atomerőmű-üzemeltetők világszövetsége tagjai számára.

A kormány a parlament felhatalmazása alapján négy éve vizsgálja Magyarország nukleárisenergia-felhasználásának lehetőségeit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb 2013. január 31-én tekintette át a magyar–orosz gazdasági és nukleáris együttműködés kérdéseit.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi számítások azt mutatják, a szénből és a gázból előállított energiánál az atomerőmű valamivel olcsóbban tud energiát előállítani. Nem mellékes az sem, hogy a nemzetközi közösség szándéka a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása, akár adók segítségével is, ezzel az atomenergia és a megújuló energia versenyelőnybe kerülhet. Éppen ezért a következő évtizedek villamosenergia-termelésében ezek fejlesztése fog dominálni a piacon.

Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója arról adott tájékoztatást korábban, hogy a paksi 1. blokk esetében már megkapták a további húszéves működéshez szükséges engedélyeket, a 2. blokkra vonatkozó kérelmet már benyújtották a hatósághoz. Most a másik két blokkon végeznek átalakításokat annak érdekében, hogy még húsz éven át megfeleljenek a biztonság elsődlegességét szem előtt tartó követelményeknek. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása szakértői becslések szerint harmadába kerül az atomerőművel megegyező teljesítményű gázturbinás erőmű és hatodába egy új szénerőmű felépítésének.