Orbán: Kiváló megállapodást kötöttünk

Aláírták az orosz–magyar nukleáris energetikai megállapodást. Az új blokkok építésével nő hazánk energetikai függetlensége.

A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és az Oroszországi Föderáció között, amelyet a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián írtak alá a két ország képviselői. Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.

Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja. Az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége. Továbbá biztonságosabb áramellátást tudnak majd biztosítani a magyar, illetve a hazánkba települt külföldi ipari vállalatoknak.

Orbán Viktor magyar kormányfő azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek. Hangsúlyozta: a Déli Áramlat vonatkozásában Magyarország teljesíteni fogja a magára vállalt kötelezettségeket, a szerződésben előírt minden tételt.

Orbán Viktor kormányfő kifejtette: „kevés jót örököltünk a kommunizmusból, de az 1966-ban kötött szovjet–magyar energetikai megállapodás a jó örökségek közé tartozik”. A kormányfő hangoztatta, hogy a most aláírt nukleáris energetikai megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz–magyar energetikai együttműködés.

Orbán Viktor az aláírást követően hangsúlyozta: nagyra értékeli Vlagyimir Putyin erőfeszítéseit, amelyeket annak érdekében tett, hogy a közép-európai országok és Oroszország, de különösen Magyarország és Oroszország kapcsolataiban a jövő szempontjai kerüljenek előtérbe. „Különösen nagy elismerésünket fejezzük ki az elnök úrnak az orosz külpolitikának a keresztény közösségek érdekében világszerte kifejtett munkásságáért” – tette hozzá.

A gazdasági kérdéseket illetően Magyarország jelene és jövője szempontjából rendkívül fontosak az orosz–magyar kapcsolatok, ezek elérik a stratégiai jelentőség szintjét – hangoztatta Orbán Viktor. Kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszország egyre több beruházással lehessen jelen, ezért megállapodtak Vlagyimir Putyinnal abban, hogy bátorítani fogják az orosz ipar jelenlétét Magyarországon.

Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év – jelentette be a részleteket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten. Ezzel egy időben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője tudatta: a kölcsön összegéről még nem született döntés. Hozzáfűzte: a projekt keretösszegének felső határa 10 milliárd euró (3 ezer milliárd forint), de ennél alacsonyabb lesz az összeg. A pontos költséget a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat – mondta el Szergej Kirijenko.

Lázár tájékoztatása szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni, és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége. Az államtitkár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.

Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót – közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. A beruházás költségének 80 százaléka származik az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodásból, a maradék 20 százalék magyar önerő – mondta.

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az „orosz bázison” működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás – magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.

A tendereztetés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a francia Areva Finnországban 3,2 milliárd euróért nyerte el a tendert, 2009-es határidővel. Most 7,5 milliárdnál tart a blokk felépítésének költsége, és legfeljebb 2014-ben, de inkább csak 2015-re készülhet el – mondta korábban az Indexnek a Roszatom projektigazgatója. Szergej Bojarkin szerint a tender felelőtlen ígérgetésbe hajtja a pályázókat, ami sem nekik, sem a megrendelőnek nem jó.

Ennek nyomán a finn Fennovoima 2013-ban úgy döntött, hogy az ország harmadik erőművét már tender nélkül a Roszatomra bízza – ez lesz az első olyan erőmű, amit az orosz fél az EU-ban épít fel. „Az Areva ára irreális volt. Ráadásul ezt az ajánlatot úgy tette, hogy a következő blokkra 20 százalékos engedményt is ígért. A Fennovoima azonban ezért az alig hárommilliárd eurós ajánlatért sem él az opcióval” – mondta Bojarkin.

Egyre jobban működő érdekházasságnak nevezte a magyar–orosz kapcsolatokat Lázár János, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek. A politikus hangsúlyozta: Paks nélkül nincs olcsó áram; az itt termelt áram jóval olcsóbb a megújuló energiával előállítottnál, így csak az versenyképes az importtal.

A következő években növekedni fog az áramigény, miközben 2032-től csökkenő kapacitással működnek a jelenlegi paksi blokkok, melyek 2037-ig üzemelnek, így a kapacitásfenntartás miatt van szükség az új blokkokra. Lázár szerint a beruházással együtt is legalább 40 százalék lesz a megújuló energia aránya, de így is importra szorulunk majd.

A paksi erőmű a magyar állam tulajdonában marad, a nukleáris üzemanyag szállítását pedig addig garantálja a magyar fél az oroszoknak, amíg az elhasznált fűtőanyagot el is viszik. Lázár János úgy véli, a megállapodással nő hazánk energetikai függetlensége. Mint mondta, nincs szó újabb orosz elköteleződésről, csupán arról, hogy Paks 2023-tól további hatvan évig üzemben marad.

A paksi atomerőműben alkalmazott biztonságnövelő elemzési módszert ajánlotta követendő példának az atomerőmű-üzemeltetők világszövetsége tagjai számára.

A kormány a parlament felhatalmazása alapján négy éve vizsgálja Magyarország nukleárisenergia-felhasználásának lehetőségeit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb 2013. január 31-én tekintette át a magyar–orosz gazdasági és nukleáris együttműködés kérdéseit.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi számítások azt mutatják, a szénből és a gázból előállított energiánál az atomerőmű valamivel olcsóbban tud energiát előállítani. Nem mellékes az sem, hogy a nemzetközi közösség szándéka a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása, akár adók segítségével is, ezzel az atomenergia és a megújuló energia versenyelőnybe kerülhet. Éppen ezért a következő évtizedek villamosenergia-termelésében ezek fejlesztése fog dominálni a piacon.

Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója arról adott tájékoztatást korábban, hogy a paksi 1. blokk esetében már megkapták a további húszéves működéshez szükséges engedélyeket, a 2. blokkra vonatkozó kérelmet már benyújtották a hatósághoz. Most a másik két blokkon végeznek átalakításokat annak érdekében, hogy még húsz éven át megfeleljenek a biztonság elsődlegességét szem előtt tartó követelményeknek. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása szakértői becslések szerint harmadába kerül az atomerőművel megegyező teljesítményű gázturbinás erőmű és hatodába egy új szénerőmű felépítésének.