Magyarországon az elmúlt évben a villamosenergia-termelés 46 százalékát biztosította Paks – emlékeztetett a vezérigazgató. Hangsúlyozta, hazai viszonylatban a legolcsóbb áron Paks szolgáltatja az áramot, éppen ezért van nagy jelentősége a lakosság és a vállalkozók szempontjából is ennek az erőműnek.
A második reaktor felújításához már benyújtották az engedélykérelmet. Pakson összesen négy darab orosz gyártmányú atomerőmű működik, melyeknek üzemideje harminc év. A kettes blokk esetében ez jövőre jár le, most további húszéves üzemidőre kértek engedélyt – magyarázta Hamvas.
A vezérigazgató arról is beszélt: ahhoz, hogy a paksi atomerőmű hosszabb távon a magyarországi villamosenergia-felhasználás több mint 50 százalékát biztosítsa, a közeljövőben újabb blokkok építése is szükséges. Az újabb reaktorok kapacitásban már többet tudnak, mint a jelenlegiek, így egy vagy két blokk építése is elegendő volna, ahhoz megduplázzák a jelenlegi teljesítményt – magyarázta Hamvas. A jelenlegi négy blokk harmincéves üzemideje további húsz évre meghosszabbítható. Az új blokkok esetében azonban a tervezett üzemidő eleve hatvan év – fűzte hozzá a szakember.
A világban számos helyen épülnek jelenleg is atomerőművek, így például Amerikában, Kínában, Indiában, Törökországban, Finnországban, Szlovákiában és Lengyelországban – sorolt csupán néhány példát Hamvas István László. Vagyis le lehet vonni azt a konzekvenciát, hogy igen sok országban tartják biztonságosnak az energiatermelés eme formáját.
Eltűnt az a megtorpanás, ami a fukusimai nukleáris baleset után jellemezte azokat az országokat, ahol továbbra is számolnak az atomenergiával – mondta a Magyar Nemzetnek hétfőn Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet vezetője. A legjobb bizonyíték erre, hogy a világon ma 71 reaktor épül, és olyan államok építenek atomerőművet, ahol eddig nem volt.
Összesen a felnőtt magyar lakosság 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működjön – ez derült ki nemrég az MVM által készíttetett közvélemény-kutatásból. Mivel érzékeny témáról van szó, az előnyökről és a kockázatokról is nyíltan kell beszélni – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Aszódi Attila szakértő.
