„Ha jól tájékozottak, jól képzettek vagyunk egy adott területen, megismerjük annak veszélyeit és annak előnyeit, hátrányait, akkor el tudjuk dönteni, mi az, amit felvállalunk és mi az, amit nem” – fogalmazott a szakértő. „Azon vagyunk, hogy közérthető nyelvre lefordítsuk mindazt, hogyan is működik egy atomreaktor, mit kell tudni róla. Ezt megpróbáljuk úgy elmondani, hogy mindenki megértse, mert ez egy tudományos szakma, amelynek a nyelvezete elég sajátságos” – tette hozzá.
A fukusimai katasztrófával kapcsolatban elmondta, hogy Európában mindenhol célzott felülvizsgálatokat végeztek minden egyes atomerőműben. „Egyetlen atomerőművet sem kellett leállítani a vizsgálatotokat követően” – emelte ki Hanti Ágota. Mint elmondta, Fukusimában nem mindennapi természeti csapás következett be.
„A földrengésnek a hatására az érintett sziget több méterrel mozdult odébb, és a Földnek a forgástengelye is elmozdult tíz centiméterrel. Ezt követően egy olyan tsunaminak volt kitéve az erőmű, melyre az nem volt felkészítve” – tette hozzá.
Magyarországon az elhasznált, kiégett fűtőelemeket jelenleg Pakson tárolják. „Egy olyan átmeneti tároló épült az atomerőmű mellett, ahol terveink szerint ötven évig tároljuk a fűtőelemeket. Folynak a kutatások arra nézve, hogy hosszú távon hol tudjuk majd ezeket az üzemanyagokat eltárolni” – mondta Hanti Ágota. Kiemelte, hogy a tudomány előrehaladásával folynak a kutatások az egyébként „nagyon hasznos” és nagy energiával bíró anyagok felhasználásával kapcsolatban. Ezek az úgynevezett „negyedik generációs erőművek”, ahol a kiégett fűtőszálakat – melyek még sugároznak – újrahasználják. Amennyiben a tudomány nem talál megoldást, akkor ezeket az anyagokat eltárolják a föld mélyén – mondta a szakértő.
Mint arról korábban az MNO is beszámolt, Orbán Viktor októberben arról beszélt indiai látogatása során, hogy az atomenergia fokozottabb felhasználása újabb árcsökkentéshez vezethet. Jelenleg a magyar villamosenergia-ellátás 40 százaléka származik atomenergiából, melyet a kormány egy évtizeden belül 60-70 százalékra emelne.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta, hogy ez tíz éven belül kivitelezhető. Három-négy év kell az engedélyeztetéshez, míg az építkezés mintegy négy-öt évig tarthat – tette hozzá.
