Népszerű az atomenergia

A magyar lakosság 76 százaléka támogatja a négy paksi egységet.

Európában ma jóval szerényebbek a tervek: Szlovákiában két blokk épül, Franciaországban és Finnországban egy-egy, míg az Egyesült Királyság néhány napja írt alá szerződést az EDF-fel egy új atomerőművi egység finanszírozásáról. Aszódi Attila kifejtette, Fukusima után két évvel az atomenergiáról lemondó országok, így Németország, Olaszország és Svájc nem gondolták még meg magukat, noha visszavonhatatlan döntést közülük csak Németországban hoztak. – Németországban már eddig is bezártak nyolc reaktort, a többi pedig 2022-ig áll le fokozatosan. Ezzel szemben Svájcban sokkal óvatosabbak voltak a politikusok, és a 2030-as évek elejére tették a blokkok bezárását, ám ott a döntés nem végérvényes – húzta alá a szakértő.

Térségünkben a szlovákiai mohi erőmű új blokképítése mellett már nemzetközi pályázat kiírásánál tart Csehország is, ahol Temelínben telepítenének két új egységet az országban működő hat reaktor mellé. A tender elbírálását azonban a cseh kormányválság miatt egy évvel elodázták.

Jóval nagyobb viszont a késés Finnországban, ahol az Olkiluoto–3 névre keresztelt egységet az eredeti tervek szerint 2009-ben adták volna át, ám a mostani állapot szerint legkorábban 2016-ban kezdhet termelni az erőmű.

– Egy atomerőmű esetében bármilyen késés az eredeti határidőhöz képest nagyon komoly problémát jelent. Elsősorban azért, mert addig nem tud energiát előállítani a reaktor, vagyis tovább áll benne a pénz, a megtérülési idő pedig kitolódik. Egy ilyen eset rendkívül drágává tud tenni egy atomerőművi beruházását – szögezte le Aszódi Attila. A nukleáris technikai intézet igazgatója szerint a legfontosabb, hogy tanuljunk a finn esetből, mert ott jól definiálható problémák okozták a csúszást. – Egyrészt a francia építő, az Areva műszakilag nem volt kellően felkészült a beruházás kezdetén, másrészt pedig a finn nukleáris hatóság vetett föl sok olyan kérdést, amelyet az építés előtt nem tisztáztak megfelelően. Mindezen felül minőségbeli és projektmenedzseri problémák is felmerültek a megvalósítás során – összegezte a szakértő. Aszódi Attila úgy véli, ha ezeket a kockázatokat ismerjük, fel tudunk rájuk készülni, és tudjuk majd kezelni őket a paksi bővítésnél.

A nukleáris technikai intézet vezetője kitért arra is, hogy mivel Közép-Európában ma összesen 19 atomerőművi blokk működik, kettő épül, további 14 pedig tervezési fázisban áll, egy új magyar nukleáris egység szerepét regionális szinten is vizsgálni kell. Aszódi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az átmeneti időszakban – vagyis amíg a jelenlegi blokkok még üzemelnek majd Pakson – két új reaktor termelésének egy kisebb része exportálásra szorulhat. Az intézetvezető úgy látja, a pluszenergiát az átmeneti időszakban például Szerbiának és Horvátországnak lehetne értékesíteni. A mostani paksi blokkok leállását követően azonban a teljes árammennyiségre szükség lesz itthon.

Magyarországon várhatóan még az év végéig kiírják a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges nemzetközi tendert, amelyen öt indulóval számolnak előzetesen. A francia Areva, az amerikai Westinghouse és az orosz Roszatom mellett a dél-koreai Kepco, illetve a japán Mitsubishi pályázata közül kerülhet majd ki az a reaktortípus, amely a hazai igényeknek leginkább megfelel.

A cél, hogy olyan termelőegység épüljön, amilyenből már van működő darab a világon. A beépített kapacitás esetében vagy két 1000, vagy egy 1600 megawattos blokkra van lehetőség, amely kiváltaná a ma 2000 megawattnyi hazai nukleáris kapacitást. Fontos szempont, hogy az új egység már a harmadik generációba tartozzon, élettartama pedig elérje a 60 évet.

A mostani négy paksi blokk üzemideje eredetileg 2012 és 2017 között járt volna le, ám ezt további húsz évvel hosszabbítják meg, vagyis az új egységeknek legkésőbb 2032 és 2037 között kell üzembe állniuk.