Több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket a magyar gazdaság, mint ma – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnap Budapesten, a Millenáris Teátrumban tartott évértékelő beszédében. A kormányfő szerint a sikeres Magyarország feltétele az erő; az életerős állam és a cselekvőképes kormány. Az áprilisi választások tétjével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a dolgok leegyszerűsödtek: jövőépítés vagy posztkommunista restauráció. Az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni: erősek és egységesek vagyunk – jelentette ki a kormányfő.
Orbán pénteki rádióinterjújában úgy vélekedett: folytatódnak a kedvező gazdasági folyamatok, így például a növekedés, a rezsicsökkentés és a bővülő foglalkoztatottság. Az általa „nagyon nehéz műveletként” jellemzett rezsicsökkentésről szólva felidézte: „azonosítottuk a szereplőket, elvettük tőlük a profitot, és ott hagytuk a magyarok zsebében”. Egyúttal sajnálatának adott hangot, amiért a magyar politikai közvélemény nem támogatja egységesen a rezsicsökkentést, sőt korábban azt gondolta, nem is lesz olyan ellenzéki párt, amely szembemenne vele.
A kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előre hozásával pénzkimentési akció zajlik, ezért Orbán Viktor kezdeményezésére a kabinet a héten elemzi a helyzetet. A döntés azután született, hogy a Napi Gazdaság kedden azt írta, hogy váratlanul korán, március 21-én tartja közgyűlését az Elmű és az Émász, és egyes vélemények szerint a korai időponttal biztosíthatja a két áramszolgáltató, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát.
Az Európai Bizottság kétoldalú egyeztetéseket javasol a központi árszabályozás fokozatos kivezetéséről azoknak a tagállamoknak, így Magyarországnak is, amelyek jelenleg is alkalmazzák ezt a gyakorlatot. Az egyeztetések nem kezdődtek meg. Legutóbb Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője beszélt arról, hogy Brüsszel újabb támadást indít a rezsimérséklés ellen.
Gyurcsány Ferenc a hét elejénelismerte, hogy az érdekeltségébe tartozó cégnek 1997-ben volt szerződése a paksi atomerőművel. A bukott miniszterelnök először beszélt erről nyilvánosan, noha az újságírók már napok óta próbáltak tőle részleteket megtudni az Agóra Marketing Kft. 1997–98-as, havi nyolcmilliós tanácsadási megbízásáról. Úgy fogalmazott: „Naná, hogy dolgoztam Paksnak. ( ) Sőt, ha lehetett volna, nem nyolcmillióért dolgoztam volna, hanem tizenötért. Csak nem adtak 15-öt, áldja meg az Isten őket.”
Majd a botrányos megbízást feltáró újságíróknak is üzent: „Erőlködjenek a kollégák, próbálják meg elkapni a grabancomat, ha tudják.” Bár Gyurcsány azt állította, „dolgozott”, a Magyar Nemzet által megszerzett, 1999-es felügyelőbizottsági (fb) jelentésből az derült ki: nem lehetett megállapítani, volt-e valós teljesítés.
Szinte pontosan e forgatókönyv szerint nyilvánult meg a DK-elnök két éve, amikor reflektorfénybe került a szakdolgozata. Akkor is közölte, hogy az egyetemen kellett volna jobban őrizni a diplomamunkáját, ezért ez az ő problémájuk. Gyurcsány végül nem találta meg a szakdolgozatát, és az egyetemi példány sem került elő.
A világ egyik legnagyobb energetikai vállalatával, a francia Areva vezetőivel tárgyalt titokban Mesterházy még 2013 elején; a vállalatóriás a paksi bővítésről akart információkat szerezni, valamint politikai és gazdasági döntéshozók meggyőzésével egyengetni saját nukleáris technológiája előtt az utat Pakson. Az M1 Híradó kérdésére Mesterházy Attila beismerte, hogy találkozott az Areva vezetőivel. Az MSZP elnöke elmondta, a befektetési lehetőségekről tárgyaltak a céggel.
A találkozón az MNO információi szerint részt vett Józsa István is, aki cégével 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől. Szerződése 2010-ben szűnt meg. Bár Mesterházy Attila és a szocialisták éveken át a paksi bővítés fontosságát hangoztatták, azonban amikor 2013-ban felmerült az orosz részvétel lehetősége, élesen bírálni kezdték azt; amikor pedig 2014 januárjában kiderült, hogy az orosz Roszatom fogja felépíteni az új blokkokat, teljes támadásba lendültek.
Kedden gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai Simon Gábort. A Magyar Nemzet információi szerint a százmillióit osztrák számlán rejtegető korábbi szocialista politikus kihallgatása csaknem két órán keresztül tartott. Az MSZP volt országgyűlési képviselője, egyben a szocialista párt eddigi második embere ellen a megalapozott gyanú az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, valamint két rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége.
Ron Werber begurult: a szocialisták kampánytanácsadója a párt többi stratégájával nem értett egyet abban, hogy mikor kezdődjön Mesterházy Attila kampánya. Lapértesülések szerint az izraeli szakember arra vár, hogy csendesedjenek a Simon-ügy keltette hullámok. A baloldali összeborulás pártjai viszont türelmetlenek, Werber pedig annyira elvesztette türelmét, hogy kirohant a közös ülésről. A HVG szerint múlt hét szerdáig még az sem volt teljesen világos, hogy mikor indul az MSZP elnökének korteskedése, és hogy ez hogyan kapcsolódik majd az Összefogás általánosabb kampányával.
Az összeboruláshoz a héten csatlakozott Bokros Lajos is. A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) kívülről támogatja az ellenzéki szövetséget. Ismert, Bokros nevéhez korábban brutális megszorítások és a rezsicsökkentés ellenzése kötődik.
A Magyar Nemzet cikke szerint minden jel arra utal, hogy még mielőtt a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt. leánycége megvásárolta a Dataplex Kft.-t, már megvolt a forgatókönyv a szerverhotel állami megrendelésekkel történő „kitömésére”. Az offshore cégek segítségével lebonyolított tranzakciósorozattal összesen hárommilliárd forint hasznot zsebelt be Bajnai Gordon köre és Kóka János volt sógora.
