A kormányfő a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában kiemelte a magyar külkereskedelmi mérleg tavalyi rekordját is, szerinte a forint mostani árfolyammozgása ellenére azért nincs baj, mert az ország több árut állít elő és ad el külföldön, mint amennyit behoz. „Nem szorulunk külföldi finanszírozásra, legfeljebb a mindenkori államadósságunk megújítása, a lejáró pénzek megújítása jelent feladatot” – magyarázta.
Minél több víztározót és minél kevesebb gátat szeretnénk építeni – mondta Orbán Viktor a 24 Óra pénteki számában megjelent interjúban a kormány dunai árvízvédelmi terveiről. A miniszterelnök sikertörténetnek nevezte Tatabánya ipartelepítési eredményeit és reményét fejezte ki, hogy Esztergomban sikerül nyugvópontra juttatniuk a vitákat a választóknak.
A gazdasági eredményekről úgy fogalmazott, hogy azokat nem lottón nyerte az ország, a magyarok megdolgoztak értük, a magyar gazdaságban szerkezetileg kedvező változások zajlottak le. A növekedéssel kapcsolatban megerősítette, hogy 2016-ra négyszázalékos bővülést terveznek. Még alacsonyabb rezsi és minden magyar embernek megélhetést biztosító munka – Orbán Viktor szerint most ez az a két cél, amelyet reálisan kitűzhetnek maguk elé, bár – mint fogalmazott – ő is szeretne „előhúzni egy varázspálcát valahonnan az ágyneműtartóból, kettőt suhintani, és azt mondani, minden megjavul”.
Az általa nagyon nehéz műveletként jellemzett rezsicsökkentésről szólva felidézte: „azonosítottuk a szereplőket, elvettük tőlük a profitot, és ott hagytuk a magyarok zsebében”. Egyúttal sajnálatának adott hangot, amiért a magyar politikai közvélemény nem támogatja egységesen a rezsicsökkentést, sőt korábban azt gondolta, nem is lesz olyan ellenzéki párt, amely szembemenne vele. „Magyarország tényleg az abszurd világok egyike. Hogy lehet ellenezni egy rezsicsökkentést, amikor ez mind a tízmillió magyar embernek jó?” – tette fel a kérdést a kormányfő.
A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: többen dolgoznak, mint korábban – 1991-92-ben dolgoztak utoljára annyian, mint most –, többen dolgoznak a piacon, vagyis az üzleti életben, valamint közmunkában, és valóban vannak olyan magyarok, akik külföldön vállalnak munkát. „Elhagytuk ugyan a négymilliós számot, de a Magyarországgal nagyjából azonos népességű Csehországban ez ötmillió. Tehát (...) még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy mindenki munkához jusson” – hangsúlyozta.
Könnyebben fog menni a törlesztés
Szólt arról is, arra számít, hogy a következő időszakban Magyarország könnyebben fogja törleszteni az államadósságát, mivel az európai országok egy része is jobb állapotba kerül. Emlékeztetett, hogy kormánya 85-ről 72-73 százalékos szintre szerette volna csökkenteni az adósság mértékét, de ehhez kedvezőbb külgazdasági környezetre lett volna szükség, sőt „kis hátszéllel” akár a 70 százalék is ment volna.
A miniszterelnök megismételte egyúttal, hogy az egy számjegyű jövedelemadó híve. „Az adókat én is utálom” – mondta, hozzátéve ezért, hogy ha nyernek a választáson, próbálják majd továbbra is csökkenteni a jövedelemadót. Végül ismét egy átfogó, összehangoltabb népesedéspolitikai programot szorgalmazott, jelezte ugyanakkor, hogy a gyed extra, a diplomás gyed már „felvillant valamit a jövőből”.
Magyarország minden eshetőségre felkészült az ukrán válsággal kapcsolatban – mondta Orbán Viktor a rádióban. A kormányfő csütörtökön tett látogatást a magyar-ukrán határ térségében, ahol határőröknél, rendőröknél és kórházakban is tájékozódott.
Orbán közölte, a magyar kormány igyekszik – bár a háttérben, de – folyamatosan követni az ukrajnai eseményeket, különösen a kárpátaljai magyarokra próbál figyelni. Hozzátette, hogy a Kárpátalján élő magyarok körében aggodalom ugyan van, de nyugtalanság nincs, eddig nem érkezett hír tömegesen bajba jutott magyar családokról, ezért nem tapasztalható „áramlás” Magyarország felé. Azonban „mindenkire figyelünk, fel vagyunk készülve minden eshetőségre” – mondta a miniszterelnök.
Megjegyezte, hogy Magyarország minden csatornán keresztül együttérzését, segítőkészségét nyilvánította ki az Ukrajnában történtek miatt, a magyarok békét, biztonságot kívánnak „ukrán barátainknak”. „A legtöbb magyar nem politikai kérdésként tekint erre a helyzetre, hanem egy felbomló állam képét látja, ahol anarchia, káosz van” – jelentette ki, megjegyezve, hogy a felbomlást nem területi értelemben érti, hanem a közrend szempontjából.
A határ térségében tett csütörtöki látogatásáról szólva a kormányfő kifejtette: a forgalom mindkét irányban lassult az ukrán–magyar határon, ugyanakkor a lengyel–ukrán határon történt lezárások miatt a kamionforgalom egy része átterelődött Magyarország irányába. Orbán hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben az Ukrajnában működő atomerőművekre is figyelni kell, ezért a határ közelébe rendelték a sugármérésre alkalmas eszközöket. Beszámolt arról is, hogy ülésezett a magyar operatív törzs, a nemzetbiztonsági kabinet, továbbá a visegrádi országok belügyminiszterei is forródróton vannak, és találkozni is fognak a napokban.
