A kormányfő a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában kiemelte a magyar külkereskedelmi mérleg tavalyi rekordját is, szerinte a forint mostani árfolyammozgása ellenére azért nincs baj, mert az ország több árut állít elő és ad el külföldön, mint amennyit behoz. „Nem szorulunk külföldi finanszírozásra, legfeljebb a mindenkori államadósságunk megújítása, a lejáró pénzek megújítása jelent feladatot” – magyarázta.
Minél több víztározót és minél kevesebb gátat szeretnénk építeni – mondta Orbán Viktor a 24 Óra pénteki számában megjelent interjúban a kormány dunai árvízvédelmi terveiről. A miniszterelnök sikertörténetnek nevezte Tatabánya ipartelepítési eredményeit és reményét fejezte ki, hogy Esztergomban sikerül nyugvópontra juttatniuk a vitákat a választóknak.
A gazdasági eredményekről úgy fogalmazott, hogy azokat nem lottón nyerte az ország, a magyarok megdolgoztak értük, a magyar gazdaságban szerkezetileg kedvező változások zajlottak le. A növekedéssel kapcsolatban megerősítette, hogy 2016-ra négyszázalékos bővülést terveznek. Még alacsonyabb rezsi és minden magyar embernek megélhetést biztosító munka – Orbán Viktor szerint most ez az a két cél, amelyet reálisan kitűzhetnek maguk elé, bár – mint fogalmazott – ő is szeretne „előhúzni egy varázspálcát valahonnan az ágyneműtartóból, kettőt suhintani, és azt mondani, minden megjavul”.
Az általa nagyon nehéz műveletként jellemzett rezsicsökkentésről szólva felidézte: „azonosítottuk a szereplőket, elvettük tőlük a profitot, és ott hagytuk a magyarok zsebében”. Egyúttal sajnálatának adott hangot, amiért a magyar politikai közvélemény nem támogatja egységesen a rezsicsökkentést, sőt korábban azt gondolta, nem is lesz olyan ellenzéki párt, amely szembemenne vele. „Magyarország tényleg az abszurd világok egyike. Hogy lehet ellenezni egy rezsicsökkentést, amikor ez mind a tízmillió magyar embernek jó?” – tette fel a kérdést a kormányfő.
A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban kifejtette: többen dolgoznak, mint korábban – 1991-92-ben dolgoztak utoljára annyian, mint most –, többen dolgoznak a piacon, vagyis az üzleti életben, valamint közmunkában, és valóban vannak olyan magyarok, akik külföldön vállalnak munkát. „Elhagytuk ugyan a négymilliós számot, de a Magyarországgal nagyjából azonos népességű Csehországban ez ötmillió. Tehát (...) még nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy mindenki munkához jusson” – hangsúlyozta.