Nyíregyházától pár órára egyre súlyosabb a helyzet – a civilek a kényszersorozástól félnek, a besorozottak a harcoktól

Nyíregyházától néhány órányi távolságra a háború alapjaiban változtatta meg a civilek életét. Az erőszakos kényszersorozás és a katonákkal szembeni brutális bánásmód félelmet kelt a lakosság körében. A dezertálások és a kenőpénzekről szóló történetek tovább növelik a bizonytalanságot. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka úgy fogalmazott: minden állampolgár kötelessége részt venni az ország védelmében. Hozzátette ugyanakkor, hogy az engedély nélküli egységelhagyások visszaszorításához jobb körülményekre és emberibb hozzáállásra van szükség. Véleménye szerint az egyik legfontosabb ok, amiért egyesek engedély nélkül elhagyják egységüket, a félelem.

Nyíregyházától néhány órányi távolságra a háború alapjaiban változtatta meg a civilek életét Forrás: AFP

Ukrajnában soha nem látott mértéket ért el a dezertálások száma. A hadsereg hónapról hónapra jelentős veszteségeket szenved, amit pótolni kell – így a kényszersorozás továbbra is a mindennapok része maradt. A lakosság körében egyre nagyobb a félelem. Számos beszámoló szól arról, hogy a toborzók erőszakkal visznek el férfiakat, akikkel később a kiképzőközpontokban is keményen bánnak. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka felszólította a toborzóközpontokat, hogy változtassanak a gyakorlaton, és humánusabban kezeljék a mozgósítottakat. Szerinte az engedély nélküli egységelhagyások visszaszorításának kulcsa a szolgálati körülmények javítása, a kiképzés színvonalának emelése, valamint a katonákhoz való hozzáállás megváltoztatása – számolt be róla a ZN forrásaira hivatkozva a Szon.

A kényszersorozás továbbra is a mindennapok része. Fotó: AFP

Az ICTV televíziónak adott interjúban Olekszandr Szirszkij arról beszélt, hogy Ukrajnában működnek azok a rendszerek, amelyek lehetővé teszik a korábban kilépett katonák visszatérését. Elmondása szerint ezek az emberek folyamatosan érkeznek a tartalékos zászlóaljakhoz, ahonnan később más egységekhez irányítják őket.

A főparancsnok szerint az engedély nélküli eltávozások egyik fő oka a félelem. 

Úgy látja, ezért különösen fontos, hogy az átmenet a civil életből a katonai szolgálatba ne jelentsen aránytalan terhet. Szirszkij hangsúlyozta, hogy ebben kiemelt szerepe van a toborzóközpontoknak. Úgy fogalmazott, a mozgósítottakkal emberségesen kell bánni. Hozzátette azt is, hogy nem tartja indokoltnak a büntetések további szigorítását az engedély nélküli eltávozások miatt, mivel a jelenlegi szabályozást is épp elég szigorú.

Nem vagyok az ilyen szigorú intézkedések híve. A törvényhozásunk már így is elég szigorú mindenkivel szemben, aki megszegi a törvényt. Úgy látom, hogy ez a folyamat olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik, hogy a mozgósítás minden szakaszában kevesebb engedély nélküli eltávozás legyen

– mondta.

Hozzátette: – Az emberi hozzáállásnak mindenhol jelen kellene lennie. Akkor sokkal kevesebb probléma lesz.

Az alapkiképzés időtartamát 51 napra emelték, emellett egy új, 14 napos felkészítő szakaszt is bevezettek. A főparancsnok szerint a felkészítés eredményessége nemcsak az oktatókon múlik, hanem azon is, hogyan állnak hozzá a résztvevők. Úgy fogalmazott, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a túlélés és az egészség megőrzése a kiképzés színvonalától és a megszerzett tudástól függ. Hangsúlyozta: 

Ha a felkészítés folyamata valóban megfelelő lesz, az engedély nélküli eltávozások száma is érdemben csökkenhet.

Szirszkij szerint minden ukrán állampolgár felelőssége az ország védelme, ugyanakkor úgy látja, a mozgósítás során inkább erkölcsi ösztönzőkre kell építeni.

Kényszersorozás: már postai úton is kiküldhetik a behívókat 

Nyíregyházától alig néhány órányira mindennapi valóság a kényszersorozás, amelynek során fényes nappal az utcáról rángatnak el bárkit. Korábban a Szon beszámolt arról, hogy az ukrán hatóságok újabb lépéseket tettek a mozgósítás felgyorsítása érdekében. 

A kényszersorozás során már postai úton is kiküldhetik a behívókat azoknak, akiket a toborzóközpontok nem érnek el személyesen. 

A szabályozás szerint egyes esetekben a küldemény akkor is kézbesítettnek számít, ha a címzett nem veszi át. A közösségi médiában egyre több felvétel jelenik meg, amelyeken erőszakos intézkedések láthatók. A napokban egy újabb videó került nyilvánosságra: a nyugat-ukrajnai Vinnicában rögzített felvételen egy férfi elhurcolása látszik. A képsorok alapján megállítják, majd kérdőre vonják.

Arra a kérdésre, hogy miért nincs a fronton, a férfi azt válaszolja: – Hiszen épp onnan érkeztem ide, miután megsebesültem, rehabilitációra.

A szemtanúk szerint ezt követően a férfit erőszakkal vitték el a helyszínről. Nem volt lehetősége ellenállni.

Egy másik felvétel is nyilvánosságra került, amelyen egy férfi erőszakos elhurcolása látható: egy toborzó (TCK-s) erőszakkal próbálta egy járműbe kényszeríteni a férfit. 

A videón az látható, hogy a férfit a lábánál fogva tuszkolják be a kocsiba.

A kényszersorozásnak magyar áldozatai is vannak

A Magyar Nemzet hétfőn arról is beszámolt, hogy egy súlyos beteg magyar férfit is a frontra vittek, akinek ezután nyoma veszett. 

Szűcs Tibor lábában fémprotézis volt, a gyomrával is gondjai voltak, ennek hurcolták el. A férfi azóta eltűnt, a családja pedig hiába fordult az ukrán hatóságokhoz, nem kapott érdemi választ.

Végső kétségbeesésükben már a nyilvánosságtól kértek segítséget.

 

Magyar Péter és Ukrajna: folyamatos kapcsolattartás a háttérben

A Tisza Párt elnöke több alkalommal is kapcsolatba lépett ukrán partnerekkel. 

A 2024-es kijevi látogatása során egyeztetéseket folytatott hivatalos ukrán szervekkel, akik Volodimir Zelenszkij környezetéhez köthetők.

A Tisza Párt vezérének jelenléte az idei müncheni biztonsági konferencián is egyértelművé tette, hogy a háttérben folyamatosan egyeztetnek.

Magyar Péter több bejegyzést is megosztott Münchenből, köztük azon a napon, amikor Zelenszkij az Ukrajna-házban európai politikusokkal tárgyalt és panelbeszélgetésen vett részt. Magyar Péter Ukrajna melletti kiállásának egyik hangsúlyos, szimbolikus eseménye a 2024. július 11-én tett kijevi látogatása volt.

A Tisza Párt környékén nem tudunk úgy egy lépést tenni, hogy ne találnánk valamilyen ukrán szálat

– hangsúlyozta az Alapjogokért Központ és a Hír FM podcastjében Kovács István, a központ stratégiai igazgatója. 

Borítókép: Egy nő sír a kelet-ukrajnai háborúban elesett katonák emlékfalánál (Fotó: AFP)