Háború a szomszédban: civilek küzdenek a túlélésért

Az ukrajnai háborút sokan még mindig távoli konfliktusként állítják be, pedig a front valójában nincs messze. Miskolctól néhány órányira emberek naponta a túlélésért küzdenek: gyakran fűtés, áram és víz nélkül próbálják átvészelni a telet. Az elhúzódó háború miatt a civil lakosság helyzete tovább romlott. A mindennapokat a kiszolgáltatottság érzése határozza meg, amit a kényszersorozástól való rettegés is tovább súlyosbít.

Volt, aki sátrat állított fel a lakásban, és gyertyával próbált meleget teremteni Forrás: AFP

Miskolctól néhány órányi autóútra már egészen más világ fogadja az embert: a háború mindennapjai. A BOON egy friss jelentéssorozatot szemlézett, amely a túlélők beszámolóira támaszkodva ismertette az orosz támadások következményeit. A szervezet szerint a folyamatos csapások elsősorban a civileket sújtják. A támadások hatalmas pusztítást okoznak, az alapvető közszolgáltatások működését is megbénítják.

Alig néhány órás autóútra Miskolctól már egy egészen más valóság kezdődik: a brutális háborúé (Forrás: AFP)

A vizsgálatban megszólalók az ország különböző térségeiből érkeztek. Többen jelezték, hogy a tél leghidegebb időszakában hosszú heteken át maradtak áram és fűtés nélkül. A beszámolók szerint a mindennapokat a kiszámíthatatlanság uralja. A jelentés kiemeli, hogy az orosz támadások egyik fő célpontja az energiarendszer volt. Agnès Callamard úgy fogalmazott: 

Oroszország nemcsak agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, hanem a teljes polgári lakosságot rendkívüli kegyetlenségnek teszi ki.

Hozzátette: a híradások nem képesek visszaadni a valós helyzetet. Mint mondta, egészen más átélni, amikor valaki áram, víz és fűtés nélkül próbál túlélni egy hosszú, hideg telet, miközben éjszakánként légitámadások érik a környéket.

A háború felforgatta a civilek életét

A jelentés szerint tavaly október óta Oroszország több száz nagy hatótávolságú légi csapást indított. Januárra ezek szinte mindennapossá váltak, sok esetben az éjszakai órákban érték az ukrán energiarendszert. A támadások nyomán az ország energiatermelő kapacitásának több mint fele kiesett, az áramszünetek pedig a lakosság mintegy 80 százalékát érintették. Mindez a téli hidegben történt, amikor a hőmérséklet -15 Celsius-fok alá süllyedt. A beszámolók szerint sok lakás teljesen kihűlt. 

A vízvezetékek befagytak és szétrepedtek, a liftek leálltak, a telefonok lemerültek, a hálózatok pedig akadoztak.

Egy érintett így fogalmazott: „Jelenleg kemény túlélési módban vagyunk.” Sokan kényszermegoldásokhoz nyúltak: kisebb kályhákkal melegítették a vízzel töltött palackokat. Volt, aki sátrat állított fel a lakásban, és gyertyával próbált meleget biztosítani. Egy kijevi nyugdíjas, Szvitlana arról beszélt, hogyan próbált védekezni a hideg ellen:

Melegítek egy kis vizet egy csészében a petróleumkályhán, megtöltök két üveggel, az egyiket a lábam alá teszem, a másikat a kezembe, hogy ne fagyjak meg. És mindannyian felöltözve alszunk… Felöltözve, paplan alatt, mindent felveszünk, amink van.

A legnehezebb helyzetben az idősek és a fogyatékkal élők vannak, akik sokszor egyedül, elszigetelten élnek. Az ő körülményeik még súlyosabbak, és sokan közülük a telet sem biztos, hogy átvészelik. Az Amnesty International kiemelte, hogy a 2022 februárjában indított teljes körű invázió óta számos emberi jogi visszaélést rögzítettek, köztük háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is. Különösen a gyermekek és az idősek vannak veszélyben.

Az ukrán civilek már jobban rettegnek a kényszersorozástól, mint a fronttól (Forrás: AFP)

A kényszersorozás megosztja a társadalmat

Az utcai ellenőrzések félelmet keltenek az emberekben. Egy nő arról beszélt, hogy párja a toborzóknál dolgozik, és parancsra visz el embereket, miközben senki sem akar a frontra kerülni.

Embereket visz el. Ez nem helyes, nem vagyok rá büszke. Nincs benne semmi jó. Nem akar embereket mozgósítani, háborúba vinni sem, de vannak parancsok. Ha nem követi ezeket a parancsokat, rosszul járhat. Vannak felettesei, van egy terv

– fogalmazott, szavait a Sztrana idézte.

Korábban egy 28 éves katonai toborzó arról beszélt, hogy szerinte jobb a TCK-ban szolgálni, mint bujkálni a sorozás elől.  

Nem csoda, hogy így látja, hisz egyre több beszámoló kering az erőszakos toborzási módszerekről. 

Korábban a BOON arról is beszámolt, hogy egy ukrán rendőr a szolgálati fegyverét is elsütötte, amikor a toborzóknak igyekezett besegíteni.

Harkivban egy férfit úgy vittek el, hogy semmilyen hivatalos eljárás nem előzte meg az intézkedést. Ezt követően rövid időn belül a frontra került.

A felvételen egy nő is feltűnik – feltehetően a hozzátartozója –, aki megpróbál közbelépni, a toborzók azonban vele szemben is durván lépnek fel.

Brutális jelenet Luckban: üldözés után hurcoltak el egy férfit

Sokkoló jelenet zajlott le az ukrajnai Luck városában is: a beszámolók szerint a területi toborzóközpont munkatársai vették üldözőbe a férfit, akit végül utolértek, majd egy járműbe tuszkoltak. 

Kétségbeesetten keresik a súlyos beteg kárpátaljai magyar férfit

A Magyar Nemzet korábban arról is beszámolt, hogy egy súlyos beteg magyar férfit is a frontra vittek, akinek ezután nyoma veszett. 

Szűcs Tibor lábában fémprotézis volt, a gyomrával is gondjai voltak, ennek hurcolták el. A férfi azóta eltűnt, a családja pedig hiába fordult az ukrán hatóságokhoz, nem kapott érdemi választ.

Végső kétségbeesésükben már a nyilvánosságtól kértek segítséget.

Zelenszkij folytatja a háborút, Magyar Péter a civilek szenvedéséhez asszisztál 

Az elmúlt időszakban a Tisza Párt elnöke több alkalommal is kapcsolatba lépett ukrán partnerekkel.

A 2024-es kijevi látogatása során is egyeztetéseket folytatott hivatalos ukrán szervekkel.

Magyar Péter idei jelenléte a müncheni biztonsági konferencián is egyértelművé tette, hogy a háttérben folyamatos egyeztetés zajlik.

A Tisza Párt elnöke több bejegyzést is megosztott Münchenből azon a napon, amikor Zelenszkij az Ukrajna-házban európai politikusokkal tárgyalt. 

Magyar Péter Ukrajna melletti kiállásának egyik hangsúlyos, szimbolikus eseménye a 2024. július 11-én tett kijevi látogatása volt.

A Tisza Párt környékén nem tudunk úgy egy lépést tenni, hogy ne találnák valamilyen ukrán szálat 

– hangsúlyozta az Alapjogokért Központ és a Hír FM podcastjában Kovács István, a központ stratégiai igazgatója. 

Borítókép: Ukrán nyugdíjas gyertyát gyújt a lakásában, mivel nincs áram (Fotó: AFP)