Fogy az állomány, miközben rekordot dönt a dezertáló ukrán katonák száma – mi lesz így?

Az orosz–ukrán háború negyedik évébe lépve egyre láthatóbbá válnak az elhúzódó konfliktus társadalmi hatásai. Ukrajnában tavaly rekordot döntött a dezertálások száma, ráadásul a jelenség gyakran társul a korrupció különböző formáival is. Vannak, akik rejtőzködéssel próbálják elkerülni a besorozást, mások illegális csatornákon, pénzért keresnek kerülőutakat, a fronton harcolók közül pedig sokan bármit megadnának azért, hogy ne kelljen visszatérniük oda. Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját és a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának szakértőjét kérdeztük arról, hogyan változott a dezertáló ukrán katonák száma a háború első időszakához képest, és milyen okok állnak a jelenség mögött.

Fogy az állomány, miközben rekordot dönt a dezertáló ukrán katonák száma – mi lesz így? Forrás: AFP

– Milyen jogi következményekkel kell szembenézniük a dezertálóknak, és ezek mennyire visszatartó erejűek?

– A dezertálások és az szolgálati helyek elhagyása elvileg komoly jogi következményekkel kell, hogy járjanak hadiállapot során, ezzel együtt az ilyen esetek drasztikus növekedése alkalmazkodásra intette az ukrán vezetést. Az ukrán parlament 2024 őszén lehetővé tette a dezertőröknek, hogy büntetés nélkül térhessenek vissza a szolgálatba, és az ellenük emelt vádakat is ejtik, a megnyitott ügyeket pedig lezárják, ha 2025. január 1-ig visszajöttek. Ennek meg is volt az eredménye: 2025 első negyedévében 21 ezer dezertőr tért vissza a hadseregbe. A gond ezzel csak az, hogy ugyanebben az időszakban 123 ezren hagyták el. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy nem minden esetet rögzítenek és jelentenek a dezertőrök, csupán 1,7 százalék tért vissza a hadseregbe. 

A rekordmagas ügyszám ellenére csupán 9,3 ezer katonával szemben emeltek vádat — ez az összes rögzített ügy hat százaléka, és ezeknek mindössze öt százaléka jutott el bíróságig. 

Összehasonlításképp: 2022-ben ez húsz százalék volt. A többi jelentett ügy egyszerűen kivizsgálatlanul marad.

Hatalmas a kereslet arra, hogy a hadköteles korú férfiak el tudják kerülni a katonai szolgálatot. Fotó: AFP

– Mennyire beszélhetünk szervezett korrupciós hálózatokról a szolgálat elkerülése körül? Egyedi visszaélésekről van szó vagy rendszerszintű jelenségről?

– Egyáltalán nem meglepő, hogy Ukrajnában kialakultak az ilyen „szolgáltatások”. A korábban is említett okokból fakadóan hatalmas a kereslet arra, hogy a hadköteles korú férfiak el tudják kerülni a katonai szolgálatot, és ez nem jelenti az ország elhagyását, csak a szolgálat alóli felmentést. 

A háborús viszontagságok és a gazdasági mélyrepülés ellenére Ukrajnában továbbra is van egy jelentős fizetőképes réteg, amely képes megoldani a védettségét.

Ennek megfelelően a kínálat is kialakul. A szervezett hálózatokon kívül több egyéni szintű korrupciós botrány is felszínre került, ahol közép- és felsővezetők mentettek fel mozgósítottakat vagy követeltek pénzt azért, hogy a toborzók elkerüljék az egyes vállalkozók éttermeit, edzőtermeit. Ukrajnában a korrupció mélyen gyökerezik és rendszerszintű. Egyáltalán nem meglepő, hogy ebben a szférában is virágzik.

Rekordot döntött a dezertálások száma tavaly – októberben 21 600 ukrán katona szökött meg a seregből. 

– Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, milyen következményei lehetnek ennek az ukrán hadsereg működőképességére és a háború további alakulására nézve?

– Az elérhető adatok szerint az Ukrán Fegyveres Erők létszáma papíron 880–990 ezer fő, ebből mintegy ötszázezer a szárazföldi erő. Évente 390 ezer fő éri el a mozgósítási kort, havonta 25–30 ezer fő behívásáról beszélnek. Ihor Lucenko, a frontot is megjárt képviselő szerint azonban a tényleges harcképes állomány inkább ötszázezer körül lehet. A mozgósítás nettó növekménye szerinte legfeljebb húszezer fő, miközben havi 16–19 ezer dezertálót regisztrálnak. Ezzel párhuzamosan öt–nyolcezer halott és legalább ugyanennyi súlyos sebesült csökkenti az állományt. 

A havi mérleg így 10–15 ezres létszámfogyást jelez, ami hosszabb távon fenntarthatósági kockázatot jelent.

Az ukrán haderő gondjairól mára egyre többen beszélnek és kezelik problémaként. A fent vázolt esetek mindegyike egyre negatívabb hatást gyakorol az ukrán lakosság harci kedvére, pláne az egyszerű lakosok körében, akik vajmi kevés eséllyel jutnak „kényelmes” pozíciókra a hadseregben és a fronton. A frontot megjárt újságírók szerint Ukrajnának gyakorlatilag nincs gyalogsága. A frontvonalakon harcolók többsége az elitnek számító, viszonylag biztonságos körülmények között szolgáló drónoperátor. 

A hadseregbe érkező katonák közül az önkéntesek aránya a (kényszer)mozgósítottakhoz képest 1:3, ami nyilvánvalóan jelentős eltérést jelent a két kategória motiváltsága terén, kiváltképp hogy az önkéntesek a legritkább esetekben csatlakoznak a gyalogsághoz.

A motivált gyalogság nélkül a háborút még nyugati fegyverszállítások mellett sem lehet megnyerni. Minden fegyver csak akkor hatásos, ha van, aki meghúzza rajta a ravaszt.

Borítókép: Ukrán katonák a fronton (Fotó: AFP)