Miképpen lehet egy nem igazán prosperáló cég segítségével mesés vagyonra szert tenni? Nem kell hozzá más, csak megfelelő kapcsolatrendszer. A Dataplex nevű cég megvásárlása előtt már meg lehetett a terv a vállalkozás forgalmi értékének növelésére.
Ezt támasztja alá egyebek mellett az, hogy azon a napon – 2005. július 15-én –, amikor a Wallis-csoport megvette a szervercéget, Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter már el is látta kézjegyével azt a birtokunkba került dokumentumot, amely a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. egyik rendszerének áttelepítéséről szólt. E szerint a Mavir – előreláthatóan – 170 millió forintos áron költözik át a Dataplexhez.
A Kóka János által aláírt határozat kitért arra is, hogy a vállalat kiadása hatással van az üzleti tervre, így a felmerülő költségek miatt a Mavir tarifáinak felülvizsgálata szükséges, vagyis a költözés költségét, közel 200 millió forintot a fogyasztókra terhelik.
A szerverhotelt üzemeltető Dataplexhez egyébként 2,3 milliárd forintért jutott hozzá a Wallis-csoport, amely ezután minimális haszonnal 2,4 milliárd forintért, szinte azonnal továbbadta a társaságot három ciprusi offshore társaságnak. Az egyik cég, a Fleminghouse Investments Ltd. igazgatója Bajnai Gordon volt. A másikban pedig felbukkant Kóka János gazdasági miniszter volt sógora, Lepp Gyula, valamint Kóka vitorlázópartnere, Rácz Krisztián is. A Bajnaihoz és Kókához köthető adóparadicsomban bejegyzett cégek három hónap múlva közel hárommilliárd forintos haszonnal, 5,2 milliárd forintért adták el a Dataplexet a Magyar Telekomnak.
Külön érdekessége az adásvételnek, hogy a három offshore cég csak azt követően fizette meg a 2,4 milliárdos vételárat, miután továbbadták a Dataplexet a Magyar Telekomnak. Így a Bajnaihoz és Kókához köthető cégek úgy tettek szert hárommilliárd forintos haszonra, hogy egyáltalán nem kellett pénzt fektetniük az ügyletbe. A Dataplex forgalmi értékének növekedéséhez a Kóka János vezette Gazdasági Minisztérium felügyelete alatt működő állami cégek megrendelései járultak hozzá. Ilyen volt például a már említett Mavir-ügylet.
De szerződéseket kötött a céggel a Magyar Posta és a MÁV Informatika Zrt. is. Utóbbi például úgy utalt több mint 100 millió forintot a Dataplexnek, hogy az állami cég semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott cserébe. Mint arról beszámoltunk, a Dataplex-üggyel összefüggésben a MÁV Informatika vezetője ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt már vádat emelt az ügyészség. Különös véletlen, hogy a vádlottat, Herczegh Tamást éppen Kóka János kifejezett kérésére nevezték ki a MÁV Informatika élére.
Az ügyben 2007-ben kezdett nyomozni a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával, ám azt 2010-ben a Fővárosi Főügyészség áttette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), és a gyanút adócsalásra módosította. 2012 szeptemberben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés miatt tett feljelentést az ügyben. A NAV tavaly lezárta a nyomozást az ügy egy részében, és az iratokat vádemelési javaslattal megküldte az ügyészséghez, s ezt követően történt meg a vádemelés. Az ügy további részében 2014 második felében zárhatja le a nyomozást a NAV.
– 2005. július 15.: a Wallis-csoport 2,3 milliárd forintért megvásárolja a Dataplexet.
– 2005. július 15.: Kóka János aláírja a Mavir Zrt. egyik rendszerének áttelepítéséről szóló határozatot. A költözés 170 millió forintba kerül, amit a dokumentum szerint a fogyasztókra terhelnek.
– 2005. október: három adóparadicsomban bejegyzett cég tulajdonába kerül a szervercég. A vételár összesen 2,4 milliárd forint. Az egyik offshore cég igazgatója Bajnai Gordon volt. A másik Kóka János gazdasági miniszter volt sógorának, Lepp Gyulának az érdekeltségébe tartozott.
– A Dataplex több állami megrendelést is kap a Kóka János gazdasági miniszter felügyelete alatt működő állami cégtől. A megrendelések jelentősen növelik a cég értékét.
– 2005. december 12.: a Dataplexet eladják a Magyar Telekomnak 5,2 milliárd forintért. A ciprusi cégek mögött megbújó tulajdonosok közel 3 milliárd forintnyi haszonra tettek szert.
– 2007.: a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozni kezd az ügyben hűtlen kezelés gyanújával.
– 2010.: a Fővárosi Főügyészség áttette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, és a gyanút adócsalásra módosította.
– 2013. december: a NAV lezárta a nyomozást az ügy egy részében, és az iratokat vádemelési javaslattal megküldte az ügyészséghez, az ügyben Herczegh Tamás, a MÁV Informatika volt vezetője ellen vádat emelt az ügyészség.
