Giró-Szász András a Napi Gazdaságban kedden megjelent cikkre reagált az MTI-nek. A lap azt írta, hogy váratlanul korán, március 21-én tartja közgyűlését az Elmű és az Émász, és egyes vélemények szerint a korai időponttal biztosíthatja a két áramszolgáltató, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök a helyzet áttekintése érdekében a héten megbeszélést kezdeményez, amelyen az érintett miniszterek mellett az energiahivatal vezetője is részt vesz. A kabinet célja egyértelműen az, hogy „ezek a pénzkimentési akciók semmilyen formában ne tudják megakadályozni, illetve a fenntartását nehezíteni a kormány rezsicsökkentő politikájának”.
Az energiaárak csökkentésére a magyar megoldás továbbra is a nonprofit energiaszolgáltatás a lakossági és a piaci szférában is – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt január 31-én a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Azt mondta: a rezsicsökkentés elindítása óta tudták, hogy az ellenérdekeltek ezt nem hagyják szó nélkül, már csak azért sem, mert azóta számos európai országban születtek hasonló döntések.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az uniós véleménnyel ellentétben nem elég a rászorulókat támogatni, mert a középosztály is megszenvedi, ha az energiacégek visszaélnek erőfölényükkel, ezért „a szegényekre összpontosító védekezés helyett” általánosan alacsony családi energiaárakra van szükség.
A kormányfő szerint az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében. Ez szokatlan gondolat, többéves munkát igényel, „de annyit tudunk segíteni a kontinensnek, hogy Magyarországon be fogjuk vezetni, és szerintem be tudjuk majd bizonyítani, hogy a nonprofit energiaszolgáltatás alacsony ipari termelői árakat és magasabb életszínvonalat eredményez, ezért lesznek követőink ezen a területen” – jelentette ki. Megerősítette: az áprilisi választás előtt emiatt már nem módosítják az alaptörvényt, és bár a választás után ez nem elképzelhetetlen, előbb a nonprofit energiaszolgáltatásról szóló törvényt kell elkészíteni.
Magyarország élen jár az árak mérséklésében, „így nem meglepő, hogy a harmadik rezsicsökkentés bejelentését követően a harmadik támadás is megindul hazánk ellen” – vélekedett Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban egy lakossági fórumon. Kiemelte, nemcsak a parlamentnek és a kormánynak, hanem a választóknak is meg kell erősíteniük, hogy akarják és megvédik a rezsicsökkentést. „Az elmúlt egy évben leszorítottuk a profitot a szolgáltatóknál, a következő parlamentnek pedig egyértelműen és végleg ki kell kimondania, hogy a rezsiszolgáltatásnak nonprofit alapon kell működnie” – fogalmazott.
A polgárok az áprilisi országgyűlési választáson szavazhatnak azokra, akik csökkentették a rezsit, és azokra, akik nyolcéves kormányzásuk alatt tizenötször növelték a rezsiköltségeket – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár kedden Dunaföldváron. Mint hangsúlyozta, azok a pártok, amelyek most „Gyurcsány Ferenc forgatókönyvének megfelelően összeálltak”, harcosan és nyíltan kiállnak a mérséklés ellen, világossá tették, hogy kormányra kerülésük esetén visszavonják a rezsicsökkentést.
A harmadik rezsicsökkentés során a rezsi három komponensének ára lesz kisebb, három lépésben: április elsejétől 6,5 százalékkal a gáz fogyasztói ára, szeptember elsejétől 5,7 százalékkal a villamos energiáé, októbertől 3,3 százalékkal a távhőé. Ahogy Rogán Antal fogalmazott, a harmadik rezsicsökkentés „egyértelműen megvalósítható” idén. Az erről szóló törvény február 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az eddigi rezsicsökkentés eredményeképpen a kormány húsz százalékkal mérsékelte a gáz, az áram és a távfűtés díjait, az intézkedés folytatásaként pedig tíz százalékkal mérséklődött a szemétszállítás, az ivóvíz-szolgáltatás, a kéményseprés, a szennyvízszippantás és a palackos gáz ára, valamint a csatornadíj is.
A rezsicsökkentés lépéseinek krónikájáért kattintson ide.
