A belügyminiszter a művelődési házban több mint ötszáz ember előtt felidézte, hogy az eddigi rezsicsökkentés eredményeképpen a kormány húsz százalékkal csökkentette a gáz, az áram és a távfűtés díjait, az intézkedés folytatásaként pedig tíz százalékkal mérséklődött a szemétszállítás, az ivóvíz-szolgáltatás, a kéményseprés, a szennyvízszippantás és a palackos gáz díjszabása, valamint a csatornadíj is. Pintér Sándor hozzátette, pénteken újabb döntés várható a rezsicsökkentés ügyében.
Rogán Antal január 9-én jelentette be, hogy e hónap 24-én Balatonszárszón tartja évadnyitó frakcióülését a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja, ahol az újabb, várhatóan három közműszolgáltatás árát érintő rezsicsökkentés ütemezéséről és mértékéről döntenek majd. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a tavalyi rezsimérsékléseknek köszönhetően jelentősen csökkent, a jövedelmekhez képest még mindig az európai uniós átlag felett van a villamos energia és a gáz ára Magyarországon, amin változtatni kell. Leszögezte, a harmadik rezsicsökkentés „egyértelműen megvalósítható” idén.
A rezsicsökkentés lépéseinek krónikájáért kattintson ide.
A miniszter kifejtette: 2010-ben Magyarországon volt a legdrágább a gáz az Európai Unió tagállamai közül, az áram tekintetében pedig Csehország után a második helyet foglalta el. A kormány az intézkedésekkel azt szeretné elérni, hogy a rezsicsökkentéssel elért eredmények valóssá váljanak, ennek betartatását viszont folyamatosan ellenőrizni kell, ami részben a fogyasztóvédelem feladata. A rezsiszámlákkal kapcsolatban a rezsipontok nyújtanak segítséget az ügyfeleknek – tette hozzá.
A magyar társadalom kiállt a kormány célkitűzései mellett, amit jól bizonyít, hogy két és fél millióan írták alá a rezsicsökkentés támogatására elindított petíciós íveket – fogalmazott Pintér, hozzátéve, hogy a díjcsökkentés miatt jelentős támadás érte a kormányt a külföldi közműcégek részéről, és Brüsszel sem értett egyet a kormány intézkedésével.
Pintér a Belügyminisztérium 2010 óta elvégzett munkáját értékelve elmondta, a tárca nagy erőfeszítéseket tett a közrend és közbiztonság javítására, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek megújítására. A miniszter egyben rámutatott, hogy a közfoglalkoztatás révén segély helyett értékteremtő munkát kaptak az állástalanok, a bevándorlási és állampolgársági terület pedig egy rendkívüli feladatot oldott meg a külhoni magyarok állampolgársághoz juttatásával.
Eközben Hende Csaba Szombathelyen tartott fórumot. „Jó az irány, és jó az arány is” – jelentette ki a honvédelmi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A zsúfolásig megtelt Savaria Filmszínházban a politikus az iránnyal a rezsicsökkentés folytatására, az aránnyal pedig a fórum becslése szerint 500 fős közönségére és arra a 30-40 tiltakozóból álló csoportra utalt, amely „Rezsicsökkentés helyett rezsimváltást”, „Európa nem ellenség” feliratú táblákkal várta a fórumra érkezőket.
Hende megjegyezte: az, hogy a tiltakozók akár a villanyáram és a gáz magasabb áráért is tüntethettek, a demokrácia legfényesebb bizonyítéka.
700 milliárd az energiahatékonyságra
Békéscsabán a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára tartott lakossági fórumot. Cséfalvay Zoltán közölte, Magyarország 700 milliárd forintot költhet energiahatékonysági beruházásokra 2014 és 2020 között, ami kétszerese a most záruló hétéves ciklusban rendelkezésre álló EU-támogatási keretösszegnek. Cséfalvay kiemelte: a véglegesítés előtt álló EU-költségvetésben a lakossági, az önkormányzati és a vállalkozói szféra beruházási végösszege meghaladhatja a 700 milliárd forintot.
Az energiahatékonysági beruházások növelése Magyarországon kiemelt gazdasági cél, hiszen a fenntartható rezsicsökkentés egyik alappillérét jelentik – tette hozzá. EU-támogatásból és hazai forrásokból 2010 óta 270 ezer lakás és 55 ezer családi ház esetében valósult meg energiatakarékos beruházás, közölte.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés alapját a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja és a szigorú költségvetési politika teremtette meg.
