Mesterházy Attila MSZP-elnök a megállapodás aláírásakor elmondta: vállalták az alkotmányos jogállam helyreállítását, egy kétfordulós arányos választási rendszer kialakítását, a gazdasági felzárkózás megalapozását és a korrupció felszámolását. Bokros közölte: kívülről támogatják az Összefogást, sem egyéni, sem listás helyet nem kértek. Bokros tájékoztatása szerint a megállapodás nem terjed ki az európai parlamenti választásra.
Az MSZP elnöke, a Gyurcsány–Bajnai-lista vezetője azzal a Bokros Lajossal állt össze, hogy a „jövő biztosítékáról” beszéljen, akinek a nevéhez fűződik a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb megszorítócsomagja. Ennek köszönhetően leépítéseket hajtottak végre a felsőoktatásban, befagyasztották a béreket az állami szférában, tandíjat vezettek be, megszűnt több fogászati intézkedés ingyenessége, felemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a gyógyszerek állami támogatását, kevesebben kaptak családi pótlékot. Érdekesség, hogy ezeknek az intézkedéseknek jó részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Bokros egyévnyi pénzügyminiszterség után lemondott, majd a Világbank és az IMF tanácsadójaként dolgozott szerte Közép-Európában. Horvátországban a 2000-es évek elején megpróbálta bedobni a hazaihoz hasonló megszorítócsomagját: több tízezres tüntetés lett a vége, ahol Bokrosnak sárga lapot mutattak.
Az üzletember-politikus a balliberális paletta szinte összes pártja környékén felbukkant már. Az első Országgyűlésnek MSZP-képviselőként volt a tagja, Gyurcsány Ferenc lemondása után az SZDSZ ajánlotta őt miniszterelnöknek, a 2009-es európai parlamenti választáson pedig a konzervatívnak mondott MDF színeiben jutott ki Brüsszelbe. A 2010-es választásokon a párt összeomlott, vezetősége lecserélődött, ugyan többször is felszólította, hogy mondjon le a mandátumáról, ő ennek azonban nem tett eleget a mai napig. Időközben megalapította az ugyancsak konzervatívnak mondott Modern Magyarország Mozgalmat.
A rezsicsökkentést elviekben nem ellenző Mesterházynak ez az „üzlet” azért lehet kényelmetlen, mert a 14 tagú MoMa elnöke többször is élesen kritizálta az intézkedéssorozatot. Szerinte például a rezsicsökkentés „szociálisan kifejezetten káros”, és „újkommunista felfogásra vall”. Máskor pedig a rezsicsökkentés kapcsán védi meg a multikat, mondván, hogy „a magyar társadalomnak fel kell ismernie, hogy a gazdasági nacionalizmus súlyos és azonnali gazdasági károkat okoz”.
A KDNP szerdán kiadott közleményében úgy fogalmazott, a jelenleg magát konzervatívnak „aposztrofáló Bokros Lajos” a szocialista Horn Gyula kormányában olyan családellenes intézkedéseket vezetett be gazdasági indokokra hivatkozva, amelyek százezrek életét keserítették meg. Most ismét megtalálva elvbarátait csatlakozik ahhoz a koalícióhoz, amely Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és Fodor Gábor nevével fémjelezve újra visszahozná a nokiás dobozok világát, a megszorítások bevett gyakorlatát és a magyar családok kiszolgáltatottságát – írták.
Hozzátették, hogy az egykor megszorítócsomagokkal „kedveskedő” politikus bizonyossá teszi mindenki számára: ha a baloldalra szavaznak az áprilisi választásokon, nem kell adókedvezményeken, családi pótlékon, gyesen, gyeden gondolkodni, úgysem hagynának sokat a gyermekeket nevelőknél. A KDNP bízik benne, hogy mindenki számára egyértelmű, az önmagát megújultnak hazudó érdekszövetség nem a társadalom, hanem azon baloldali politikusok érdekében állt ismét össze, akik mindennapi erkölcsi mércéjébe a legnagyobb természetességgel fér bele a nemrégen még az MSZP második emberének számító Simon Gábor eltitkolt százmillióinak átláthatatlan világa.
